A szívhangrendelet okozta zajjal akarják elnyomni a valóságot

„Szeptember 15-től az abortusz elvégzése előtt a várandós nőknek meg kell hallgatniuk a magzat szívhangját. Pintér Sándor belügyminiszter rendelete a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásán módosított. Sérti-e az Alaptörvényt az új abortusz-rendelet?

A kormány és a Belügyminisztérium azt mondja, biztos, hogy ez így teljesen rendben van, hiszen ez egy, a törvény végrehajtását pontosító szabály. Eképpen van felhatalmazása a belügyminiszternek arra, hogy ezt rendeletben megállapítsa. Ugyanakkor alkotmányjogi szempontból nagyon fontos, hogy az abortusz szabályait törvény határozza meg. Ennek értelmezését az Alkotmánybíróság végezte annak idején, az Alkotmányból közvetlenül fakadó értelmező hatalmának gyakorlásával. Mivel a kérdés emberi jogokat és emberi életet érint, ezért mind a korábbi Alkotmány, mind az Alaptörvény szerint ezt törvényi szinten szükséges szabályozni. Rendelet ehhez kevés. Mivel ez a rendelet effektív egy új feltételt határoz meg, és korábban nem volt ilyen, ezért az a határozott álláspontom, hogy itt egy törvényi szabályozási szintre tartozó kérdést sikerült miniszteri rendelettel szabályozni, ami nem felel meg az Alaptörvénynek. 

Mit bizonyít ezzel kapcsolatban az, hogy egy olyan egyesületet – az Országos Bábaszövetséget – jelöltek meg támogatónak, amelyik 2017 óta nem is létezik?

Azt, hogy ennek a jogszabálynak semmilyen érdemi előkészítése nem volt. Most hagyjuk, hogy mennyire ciki dolog hazudni, és ilyen bénán lebukni vele. Ugyanakkor Magyarországon a jogszabály előkészítésének vannak mindenféle kritériumai, vannak előzetes elvárások ezzel kapcsolatban. Ilyen előzetes elvárásként egyébként semmilyen jogszabály nem mondja ki, hogy a miniszter nem hazudhat, és bár ilyen feltétel leírva nincs, de ez természetesnek tekinthető. Egyébként az teljesen világos, hogy amikor a miniszter hazudik, akkor nem történt meg a jogszabály előkészítése. Ez nem csak alkotmányossági aggályt jelent, hanem jogállamisági problémát is. Pedig a kormány megígérte – nem is olyan régen, még a kata-törvény elfogadása előtt –, pont az Európai Bizottságnak, hogy aztán rögtön utána a kata-törvényt is így fogadják el. Úgy látszik, hogy törvényi szinten most már nem is fárasztják magukat ezzel, és nem csinálnak semmilyen épeszű előkészítést már a miniszteri rendeleteknél sem. Ez azért érdekes, mert a miniszteri rendeletek jellemzően végrehajtó jogszabályok. Azoknál nem is lenne feltétlenül annyira fontos a konzultáció, hiszen a törvények végrehajtásáról van szó. A miniszteri rendeleteknek épp az a lényegük, hogy azok gyorsabban megalkotható jogszabályok. A legszebb az egészben az, hogyha elvileg ez érdemben nem módosítana a törvény szabályozási tartalmán, akkor nem is kéne igazából konzultálni senkivel. Ezzel a bábaszövetségre való hivatkozással a miniszter maga is elismerte, hogy ez a rendelet igenis módosít a törvény tartalmán, plusz még hazudott is. Ez így egy nagyon rosszul sikerült dolog volt.

Miért volt olyan fontos most behozni ezt a rendeletet, mintegy derült égből villámcsapásként? 

Én biztos vagyok benne, csak azért, hogy az ezzel kiváltott nagy társadalmi, politikai, ideológiai és egyéb vita által keltett zaj elnyomja a valóságot, miszerint az országban nagyon nagy bajok vannak.”

Nyitókép: Facebook