Nem tudom, kell-e, érdemes-e még/már egyetlen szót is vesztegetni a hazai baloldal politikusaira.
„Nem tudom, kell-e, érdemes-e még/már egyetlen szót is vesztegetni a hazai baloldal pártjaira, politikusaira. Már az elnevezéssel is bajban vagyok: magyarországi baloldal? Ez a név maga a hazugság, hiszen ugyan itthon élnek (többnyire), a magyar adófizetők finanszírozzák (többnyire, plusz az amerikai és egyéb milliárdok) működésüket, de hogy nem magyar érdekeket képviselnek, az egészen bizonyos. Sorosék nem a szép szemükért nyomják nekik a dollármilliókat. A baloldali jelző meg csak egy elfonnyadt fügefalevél meztelen politikai testükön: nem jelent és nem takar már el semmit.
Hogy mégis róluk beszélünk, az csak azért történik, hogy a kedves magyar szavazópolgárok el ne felejtsék, kikkel is van dolguk. Arról már sokszor írtunk, hogy az európai uniós intézményekkel való jogállamisági vitáink nyugvópontra jutottak. Legalábbis ami a dolog technikai részét illeti, a bizottság kéréseit a magyar kormány teljesítette, vállalta ezek jogszabályba foglalását. Úgy hírlik, az illetékes bürokraták számára is elfogadható válaszokat adott a kormány. Azt is megírtuk, hogy mindez nem jelenti automatikusan azt, hogy egyetlen eurócentet is kapnánk a nekünk járó uniós pénzekből, lásd a lengyel példát. Az illetékes bizottsági főosztályon kívül még számtalan, egyébként a mi ügyünkkel kapcsolatban semmilyen felhatalmazással és illetékességgel nem rendelkező bürokratikus és politikai aktor szól majd bele a dolgainkba.
Nincs is ezzel baj: az Európai Parlament globalista, félhülye politikusaitól mit is várnánk mást? Nekik a magyar érdek annyit sem számít, mint migránsbolha tökén a pattanás. De itt van a mi milliárdokban mérhetően drága ellenzékünk, akik a választás előtt teleujjongták a világot, hogy most aztán megbuktatják a gonosz Orbán Viktort, de addig is egyetlen fillért se Magyarországnak, mert a jogállam meg a stb. Igaz, idehaza azóta egy kicsit rekedtesebb a hangjuk, ami nem csoda, lassan fél éve sírják tele a párnájukat éjjelente ekkora vereség láttán. Külföldön, Brüsszelben bezzeg már egészen bátrak és hangosak. Ott Gyurcsányné, Cseh Katalin és a többiek követelik rikácsolva Magyarország megbüntetését, megfosztását a magyar embereknek járó uniós forrásoktól?”
Nyitókép: Hadházy Ákos Facebook-oldala
Ha a pesti értelmiségi kikéri magának, hogy drog nélkül kelljen buliznia, akkor hogy várjuk el a deviáns családba született hátrányos helyzetű fiataltól, hogy ne akarjon kristályt? Francesca Rivafinoli írása.
Az egyik legégetőbb témát boncolgatta a jobboldali politikus.
Megdöbbentő, amit ez a kártékony, önelégülten nárcisztikus ember művel.
Akik ezzel riogatnak, azok csak egy dolgot árulnak el magukról: nem értik és nem érzik át a magyar sorstragédiát. Tari Tamás írása.
Már a programírók is adóelkerüléstől, valamint a fogyasztás visszaesésétől tartanak.
A kormányfő sokatmondó anyagot posztolt.
Az ukrán elnök végül elismerte a realitásokat, fordulópont jöhet a kommunikációban és a háborúban is.
A pontos feladatát vagy a beosztását egyelőre nem tudni.
