Mennyit ér a kínai-magyar gazdasági együttműködés?

„Az Európai Unió számos előrejelzés szerint recesszióba süllyed. Ennek jórészt a magas energiaár az oka. Szakértők szerint a jelenlegi gázárak mellett az európai gazdaság össze fog omlani. Kérdés, hogy ilyen helyzetben mi a helyes Kína-politika az európai országok számára: Magyarország jól döntött, amikor úgy alakította a gazdasági környezetet, hogy a kínai nagyvállalatok fő belépési pontjává váljék Európa irányába?

Idézzünk fel az elmúlt hetekből néhány hírt, amelyek az egyes közép-kelet-európai országok Kínához fűződő viszonyát szemléltetik!

• Magyarország történetének legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited, a világ legnagyobb akkumulátorgyártója létrehozza második európai üzemét. A beruházás értéke közel háromezer milliárd forint (7,34 milliárd euró).
• Igor Matovič: A magyarok mennek, mint a rakéta. Úgy nézünk ki mellettük, mint a szegény rokonok. A szlovák pénzügyminiszter az akkumulátorgyár Magyarországra települését kommentálta.
• Egy angol nyelvű kínai lap Magyarország megbízhatóságát dicséri, amiért stabil politikai és üzleti környezetet teremtett a befektetések számára.
• Litvánia után Észtország és Lettország is felmondta a Kínával kötött 16+1 együttműködést.

Az összefüggések tisztázása előtt vizsgáljuk meg, hogy milyen jelenősége van hazánk számára a Kínával fenntartott – egyre inkább fejlődő – gazdasági kapcsolatoknak!

Az orosz-ukrán háború miatt Oroszországra kivetett büntetőszankciók bumerángként működnek. Kétségtelen, hogy károkat okoznak Oroszországnak, azonban legalább annyira fájdalmasan érintik az EU gazdaságát is. Zsiday Viktor befektetési elemző blogjában nem kevesebbet állított nemrég, mint hogy amennyiben maradnak a jelenlegi gázárak, úgy az európai gazdaság belátható időn belül összeomlik. Augusztusban ugyanis az európai gázárak megduplázódtak, a nyár folyamán összességében az amúgy is magas árak a négyszeresükre emelkedtek. A recesszió tehát már a küszöbön van, legkésőbb a tél közepén töri rá az ajtót a kontinens országaira. Hogy mi lesz utána? Senki sem tudja megjósolni. Az viszont biztos, hogy az Európába érkező kínai befektetéseknek nagyobb jelentőségük van, mint korábban bármikor.

A gondok azonban nem a háborúval kezdődtek. Európa már a koronavírust követő gazdasági krízisből sem tudott önerőből kikeveredni, az EU 27 tagállama kénytelen volt közös kölcsönt felvenni a pénzpiacokról, hogy a gazdasági recesszió miatti károkat kezelni tudják. Az európai versenyképesség pedig évek óta egyre csak gyengül. Az EU globális GDP-ből való részesedése 2000-ban még 24 százalék volt, 2020-ra azonban 16 százalékra csökkent. Ez idő alatt Kína globális GDP-részesedése 3,6 százalékról 18,8 százalékra emelkedett. Az USA az EU-hoz hasonló pályát futott be, 31 százalékról 16 százalékra esett vissza a globális GDP-részesedése.

Úgy tűnik, hogy a gazdasági versenyfutást elveszíti az öreg kontinens. A Kína és a tizenhat közép-kelet-európai állam együttműködésének éppen ezért van nagy jelentősége. A világgazdaság legfontosabb és dinamikusan fejlődő szereplőjével közösen tervezhetik térségünk országai a kölcsönösen előnyös együttműködés részleteit. Egy új gazdasági tér jöhet létre, amelyben a Visegrádi Együttműködésben résztvevőké, a Visegrádi Négyeké a főszerep. Történelmi lehetőség, különösen a magyarok számára, miután a V4 országai közül Magyarország exportálja a legtöbb terméket Kínába.”

Nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs