Készülünk, folytatjuk, hazudunk

„Így kell ezt! Átszámítva 34 millió forintos támogatást kap minden flamand család az otthonaik szigetelésére, a fűtési rendszerek korszerűsítésére, vagyis az igazi rezsicsökkentésre” – lelkendezik Dobrev Klára, mi pedig elszontyolodunk. Eddig ugyanis két dolgot nehezen lehetett elvitatni Gyurcsány Ferenc feleségétől: hogy beszél nyelveket, valamint hogy használja az eszét. Csakhogy.

Flandriában a háztartások száma pillanatnyilag nagyjából 2,9 millió. Amennyiben ezek mindegyike kapna 34 millió forintnyi támogatást energetikai felújítás céljára (amint azt D.K. meglehetős egyértelműséggel állítja), az nagyjából 98,6 billió forintnak megfelelő összeggel terhelné meg a flamand költségvetést – ez még euróban is erősen 246,5 milliárd (nagyjából annyi, mint Flandria egyévi GDP-je). Egy valamirevaló közgazdásznak azért csak gyanút kellene fognia, hogy ez így sok lesz kiadásilag, különösen annak tudatában, hogy a csöppet nagyobb

Ami valójában történt és amit akár egy szimpla B2-es angoltudás birtokában is bárki pillanatok alatt tényellenőrizhet, az az, hogy Flandria a 2024-ig terjedő időszakra egymilliárd eurót különít el kamatmentes felújítási hitelekre és megpályázható támogatásokra együttvéve, lakossági beruházások költségeinek részleges (jövedelemtől függően 35–50 százalékos és átszámítva maximum 10 millió forintig terjedő) megtérítése, illetve pályázónként legfeljebb 24 millió forint meghitelezése céljából. Az egymilliárd eurós keretösszegre tekintettel ez azt jelenti, hogy minden lehetőség maradéktalan kiaknázása esetén nagyjából 11 765 flamand család juthat két éven belül 34 millió forintnyi összeghez, amiből 24 milliót vissza kell fizetniük.

Rejtély, miként lett ebből a poliglott dékás olvasatában „34 millió forintos támogatást kap minden flamand család” – már ha abból indulunk ki jóhiszeműen, hogy bár korábban megszokott gyakorlat volt Gyurcsányné részéről a direktben tolt dezinformáció („a kis oktondi szavazók úgyse bírnak utánanézni idegen nyelven a mégoly durva csúsztatásaimnak”, úgymond), most azért mégiscsak készülés van. Mégiscsak van itt egy pártelnök-férj, aki reggel, éjjel meg este szabadversekben bizonygatja: azt a böszme módon végighazudott korszakot elrontották, ámde lezárták, és most valami lényegileg másra készülnek. Valami éterien tisztára és őszintére. És mégiscsak van itt egy narratíva, amely szerint Klára asszony maga a két lábon járó nagybetűs Kompetencia. Ennek fényében azért mégiscsak fura, hogy az ELTE Pénzügyi Jogi Tanszékének egykori adjunktusaként

és úgy reklámoz pénzügyi terméket, hogy nem utal az apróbetűs részekre. Hogyan értelmezzük ezek után azokat a szavait, amelyekben uniós „támogatások” tömkelegéből ígér „mindenkinek” európai nyugdíjat? Különös tekintettel arra, hogy amikor a polgár érdeklődik a Facebook-poszt alatt, hogy kaphatna-e egy linket a flamand csodaprogramhoz, válaszadás helyett csípőből cenzúrázzák az ártatlan kérdését.

Miközben az ostoba álhírek terjesztése és az „Orbán ezzel szemben 12 éven át betonba öntötte az ezermilliárdokat, és most is tétlenül szemléli a nyomorgásotokat” tartalmú, kínosan demagóg hergelés helyett akár arról is lehetne tájékoztatni az esetleg valóban rezsiproblémákkal küszködő dékás szavazókat, hogy itt helyben, Magyarországon a héten megjelent az újabb lakossági napelempályázat.

Miután az első fordulóban 22 ezer háztartásnak már megítélték a pénzt, és miközben év végéig még szabadon lehet pályázni az 50 százalékos otthonfelújítási támogatás felül nyitott keretére és az önerőhöz is igénybe vehető kedvezményes kölcsönre.

A flamand bezzegkormány legnagyobb pártja egyébként a konzervatív Új Flamand Szövetség, melynek elnöke, Antwerpen polgármestere a napokban egy interjúban kifejtette: Németország és Belgium a legostobább országok, mivel az atomenergia kivezetésével az évek során függővé tették magukat Putyintól.

– mutatott rá.

A flamand hírek szemlézése keretében legközelebb akár erről is beszámolhatna oldalán az EP-képviselő, közvetlenül az „Orbán miatt van válság” feliratú kedvenc címlapja alatt. Ha már szerinte Flandriára kellene figyelnünk.

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás