„Magyarország és Lengyelország ugyanis változatlanul nehéz partner marad, de erre nem az a megoldás, hogy ezután simán leszavazzák őket” – olvasható a véleménycikkben.
„A német vezetők nemzedékek óta vallják, hogy erősíteni kell az integrációt és az EU többre képes, ha kevesebb hatalom marad a nemzeti kormányoknál. Ez vitatható, de ebből a szempontból a kül- és biztonságpolitika különösen kényes területnek számít. Magyarország és Lengyelország ellenállását pedig másképp is lehet kezelni” – fejti ki véleményében a lap külpolitikai rovatvezetője.
„A Scholz-kormány téves következtetést vont le a háborúból, amikor e héten elhangzott irányadó beszédében a kancellár ismét elővette az ötletet, hogy el kell törölni az egyhangú döntéshozatal elvét a közös külpolitikában. Így értékeli Nikolas Busse, a konzervatív lap külpolitikai rovatvezetője, hozzátéve, hogy itt elsősorban a keleti tagállamokat ellenállását próbálják meg kikapcsolni, de rossz a módszer” – írja a HVG360.
Magyarország és Lengyelország ugyanis változatlanul nehéz partner marad, de erre nem az a megoldás, hogy ezután simán leszavazzák őket. Meg kell hallgatni, mit akarnak, komolyan foglalkozni kell az érveikkel.”
„Mert ha Berlin a jövőben is az EU vezető hatalma szeretne maradni, ez csak úgy lehetséges, ha együttműködik a többiekkel. És nemcsak Kelet-Európában. Az elemzés kiábrándítónak nevezi, hogy 70 évvel az európai egység megteremtése után ez még mindig nem magától értetődő.”
Annál is inkább, mert már az orosz invázió előtt rengetegszer melléfogott a földrész.”
A Frankfurter Allgemeine szerint nem a szavazás módján múlt, hogy az Unió rendre tudomásul vette Putyin revizionizmusát, és hogy a kontinens végzetes függő viszonyba került az orosz gáztól: „Az ok az volt, hogy a németek keményen keresztülvitték vélt gazdasági érdekeiket a keleti tagokkal szemben. A német vezetők persze nemzedékek óta vallják, hogy erősíteni kell az integrációt és az EU többre képes, ha kevesebb hatalom marad a nemzeti kormányoknál és több jogkör kerül át a brüsszeli intézményekhez. Csak éppen az sikkad el, hogy ezúttal a külpolitika kényes területéről lenne szó” – olvasható az elemzésben.
A FAZ-kommentár kitér arra is, hogy az bebizonyosodott már 2015-ben, hogy kiélezett helyzetben mi történik, amikor a migránsválság csúcsán megszavazták a menekültek elosztását, ám több kelet-európai partner sikeresen bojkottálta az intézkedést. „Hasonló helyzetben valószínűleg ugyanez lenne a külpolitikában is. A kár pedig ily módon bizonyosan nagyobb lenne, mint jelenleg, amikor Brüsszelben az érdekeltek időnként kénytelenek nem kielégítő kompromisszumot kötni.”
„Mellesleg adott esetben keresztezhetnék a német szándékokat is, bár a többségi szabályok a nagyobb tagoknak kedveznek, mivel a lakosság lélekszámán alapulnak.”
Scholz és Macron számára azonban az a lényeg, hogy elvegyék a kisebb tagoktól a vétójog lehetőségét”
– mutat rá a Frankfurter Allgemeine elemzése.
Nyitókép: Michael Kappeler / POOL / AFP
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
Két órán át országos fennakadás volt a német vasutakon.
Franciaország a valaha mért legforróbb napjait éli, Spanyolországban is 40 fok körül jár a nappali hőmérséklet.
Ami a Mediaworks-harcostársakkal történik, az szégyene a közösségünknek.
Az argentin és a francia válogatott is lejátssza a második meccsét.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
A volt miniszterelnök a költözéséről és a terveiről is beszélt az Indexnek adott interjújában.
A kommentelők sem értik, mi történt a kormánypárti oldalon.
