A Frankfurter Allgemeine szerint nem a szavazás módján múlt, hogy az Unió rendre tudomásul vette Putyin revizionizmusát, és hogy a kontinens végzetes függő viszonyba került az orosz gáztól: „Az ok az volt, hogy a németek keményen keresztülvitték vélt gazdasági érdekeiket a keleti tagokkal szemben. A német vezetők persze nemzedékek óta vallják, hogy erősíteni kell az integrációt és az EU többre képes, ha kevesebb hatalom marad a nemzeti kormányoknál és több jogkör kerül át a brüsszeli intézményekhez. Csak éppen az sikkad el, hogy ezúttal a külpolitika kényes területéről lenne szó” – olvasható az elemzésben.
A FAZ-kommentár kitér arra is, hogy az bebizonyosodott már 2015-ben, hogy kiélezett helyzetben mi történik, amikor a migránsválság csúcsán megszavazták a menekültek elosztását, ám több kelet-európai partner sikeresen bojkottálta az intézkedést. „Hasonló helyzetben valószínűleg ugyanez lenne a külpolitikában is. A kár pedig ily módon bizonyosan nagyobb lenne, mint jelenleg, amikor Brüsszelben az érdekeltek időnként kénytelenek nem kielégítő kompromisszumot kötni.”
„Mellesleg adott esetben keresztezhetnék a német szándékokat is, bár a többségi szabályok a nagyobb tagoknak kedveznek, mivel a lakosság lélekszámán alapulnak.”
Scholz és Macron számára azonban az a lényeg, hogy elvegyék a kisebb tagoktól a vétójog lehetőségét”
– mutat rá a Frankfurter Allgemeine elemzése.