Jogállamisági kondicionalitás: újabb levél Brüsszelnek

„»Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló« rendeletet 2020. december 16-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Unió 2021-től 2027-ig terjedő többéves költségvetési csomagjának (MFF-csomag) részeként. A rendelet kezdetektől fogva megosztotta az Európai Uniót, a körülötte zajló viták miatt húzódott el a többéves költségvetés egyhangúságot követelő elfogadása. Az Európai Parlament vétóval fenyegetett az MFF-fel szemben, amennyiben a kondicionalitási rendeletet nem fogadják el. Lengyelország és Magyarország pedig az utolsó pillanatig garanciákért küzdött, el szerették volna ugyanis kerülni, hogy olyan eszköz jöjjön létre, amelyet a későbbiekben politikai alapon felhasználhatnak ellenük. Az uniós állam- és kormányfők az Európai Tanács (EIT) többéves költségvetésről szóló, 2020. december 11-i következtetéseiben ezért, szokatlan módon, részletes értelmező rendelkezéseket fűztek a rendelethez. 

A csata ezt követően nemcsak a politikai, hanem a bírósági térben is zajlott. Magyarország és Lengyelország 2021. március 11-én a rendelet megsemmisítését kérte az Európai Unió Bíróságától, mivel jogi véleményük szerint, a jogszabályt megfelelő jogalap hiányában nem is fogadhatta volna el az Európai Unió. A Bizottság az EIT következtetéseiben foglaltakat tiszteletben tartva a Bíróság döntéséig nem kezdte el alkalmazni a rendeletet. Az Európai Parlament ezt rossz szemmel nézte. A jogállamisági vitákban hangadó európai parlamenti képviselők a plenáris és szakbizottsági üléseken rendre követelték a Bizottságtól, hogy azonnal kezdje el alkalmazni a rendeletet Lengyelországgal és Magyarországgal szemben. Az EP a politikai nyomásgyakorlást azzal egészítette ki, hogy 2021. október 29-én keresetet indított a Bíróságon a Bizottsággal szemben, arra hivatkozva, hogy a Bizottság elmulasztott alkalmazni egy hatályos uniós jogszabályt. 

A Bíróság 2022. február 16-i ítéletében elutasította a lengyel–magyar kereseteket. Ursula von der Leyen bizottsági elnök erősen szimbolikus módon a magyar országgyűlési választásokat követően, 2022. április 5-én jelentette be, hogy elkezdi alkalmazni a rendeletet Magyarországgal szemben, majd 2022. április 27-én meg is érkezett az ezt a döntést hivatalosan is foganatosító levél. Az Európai Parlament eközben 2022. május 18-án visszavonta a Bizottsággal szembeni keresetét. 

A magyar kormány 2022. június 27-én válaszolt a Bizottságnak, ezzel azonban az eljárás nem ért véget. A Bizottság július 20-án újabb levelet intézett Magyarországnak, amelyre a kormány augusztus 22-ig kellett, hogy válaszoljon. A Bizottság és egy tagállam között folyó levelezés tartalma hivatalosan nem nyilvános, arról csak a sajtóban láttak napvilágot hírek. Ezek alapján, míg az első levélben a Bizottság az aggályait fogalmazta csak meg, a második levélben már szerepelnek azok a szankciós intézkedések is, amelyeket abban az esetben javasolna, amennyiben a kormány nem a Bizottság elvárásainak megfelelően jár el. 

Fontos emlékeztetni, hogy a jogállamisági kondicionalitási rendelet keretében a szankciókról nem a Bizottság, hanem a tagállamok minisztereiből álló Tanács dönt minősített többséggel. A Tanácsban a minősített többséghez két feltételnek kell egyszerre teljesülnie. A tagállamok 55%‑a (vagyis a gyakorlatban a 27 tagállamból 15 tagállam) kell, hogy azonos módon szavazzon, és a javaslatot támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65%‑át kell, hogy képviseljék.

A jelenlegi fázisban alapvető kérdés, hogy a Bizottság elfogadja-e a kormány válaszát, illetve hogy ellenkező esetben milyen intézkedéseket helyez kilátásába. Amennyiben pedig az ügy tanácsi szakaszba ér, kérdés, hogyan fognak a tagállamok viszonyulni a Magyarországnak járó uniós források esetleges megvonásához.”

Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq