Az elmúlt ötven évben egyetlen iparágban sem tudunk felmutatni olyan, a holdraszálláshoz hasonló léptékű eredményeket.
„1969. július 20-án lépett Neil Armstrong a Holdra. Az emberiség történetének legnagyszerűbb teljesítményét egy olyan szerkezettel valósították meg, aminek a számítási kapacitását százezerszer (!) haladja meg egy napjainkban gyártott okostelefon.
Mire megyünk vele? A válaszhoz elég egy pillantást vetni a civilizációnk állapotára.
A konformista világkép egyik meghatározó mítosza, hogy a negyedik ipari forradalom korában élünk. Ez – sajnos – alapvető tévedés. A valóság az, hogy a 21. század nagy technológiai ugrása eddig üres ígéret maradt. Miközben számítási kapacitásaink növekedtek, az elmúlt ötven évben egyetlen iparágban sem tudunk felmutatni olyan, a holdraszálláshoz hasonló léptékű eredményeket, amik egyértelműen kedvezően befolyásolnák a Homo sapiens jövőjét. A kritikus területeken nincs vagy rendkívül lassú az előrehaladás, talán a biotechnológia kivételével.
Miért? A jelenségnek van egy felszíni, egy köztes és egy kulturális oka.
A technikai ok, hogy az innováció finanszírozására hivatott – egyébként irdatlan mennyiségű – tőke nagyobbik része világszerte a könnyebb utat választja. Vagy nem hasznosul egyáltalán, hiszen a bolygó összes megtakarításának akár egyharmada (!) pihenhet adóparadicsomokban. Vagy hosszú távon fontos feladatok és értékteremtő projektek helyett, a gyors megtérüléssel és robosztus médiavisszhanggal kecsegtető, sokszor kifejezetten buta ötleteket támogatja – elsősorban a fogyasztás, szűkebben főként a szórakoztatóipar területén. Az Egyesült Államok leggyorsabban növekvő iparágai ma a videojáték-fejlesztés, a pornográfia és a marihuána-ipar, miközben ugyanott (s ez nem tévedés) kétszeresét költik mogyoróvaj-szubvencióra, mint a világ energiaproblémáit potenciálisan megoldó fúziós reaktor technológiájának kifejlesztésére.
A köztes ok a nagyvállalatok. A hidegháború után a multik sikeresen elhitették a kormányokkal, hogy az innovációban nincs feladata az államnak, azt teljes egészében a piacra kell bízni.”
Nyitókép: Böszörményi Nagy Gergely Facebook-oldala
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
A több mint tíz éve fennálló különleges formáció ősbemutatóján kiderül!
Kiderült, miért utazott olyan hirtelen haza Brazíliába az utolsó bajnoki előtt a Ferencváros csatára.
