A 21. század nagy technológiai ugrása eddig üres ígéret maradt

„1969. július 20-án lépett Neil Armstrong a Holdra. Az emberiség történetének legnagyszerűbb teljesítményét egy olyan szerkezettel valósították meg, aminek a számítási kapacitását százezerszer (!) haladja meg egy napjainkban gyártott okostelefon.

Mire megyünk vele? A válaszhoz elég egy pillantást vetni a civilizációnk állapotára.

A konformista világkép egyik meghatározó mítosza, hogy a negyedik ipari forradalom korában élünk. Ez – sajnos – alapvető tévedés. A valóság az, hogy a 21. század nagy technológiai ugrása eddig üres ígéret maradt. Miközben számítási kapacitásaink növekedtek, az elmúlt ötven évben egyetlen iparágban sem tudunk felmutatni olyan, a holdraszálláshoz hasonló léptékű eredményeket, amik egyértelműen kedvezően befolyásolnák a Homo sapiens jövőjét. A kritikus területeken nincs vagy rendkívül lassú az előrehaladás, talán a biotechnológia kivételével.

Miért? A jelenségnek van egy felszíni, egy köztes és egy kulturális oka.

A technikai ok, hogy az innováció finanszírozására hivatott – egyébként irdatlan mennyiségű – tőke nagyobbik része világszerte a könnyebb utat választja. Vagy nem hasznosul egyáltalán, hiszen a bolygó összes megtakarításának akár egyharmada (!) pihenhet adóparadicsomokban. Vagy hosszú távon fontos feladatok és értékteremtő projektek helyett, a gyors megtérüléssel és robosztus médiavisszhanggal kecsegtető, sokszor kifejezetten buta ötleteket támogatja – elsősorban a fogyasztás, szűkebben főként a szórakoztatóipar területén. Az Egyesült Államok leggyorsabban növekvő iparágai ma a videojáték-fejlesztés, a pornográfia és a marihuána-ipar, miközben ugyanott (s ez nem tévedés) kétszeresét költik mogyoróvaj-szubvencióra, mint a világ energiaproblémáit potenciálisan megoldó fúziós reaktor technológiájának kifejlesztésére.

A köztes ok a nagyvállalatok. A hidegháború után a multik sikeresen elhitették a kormányokkal, hogy az innovációban nincs feladata az államnak, azt teljes egészében a piacra kell bízni.”

Nyitókép: Böszörményi Nagy Gergely Facebook-oldala