A 21. század nagy technológiai ugrása eddig üres ígéret maradt

2022. július 20. 10:44

Az elmúlt ötven évben egyetlen iparágban sem tudunk felmutatni olyan, a holdraszálláshoz hasonló léptékű eredményeket.

2022. július 20. 10:44
null
Böszörményi-Nagy Gergely
Böszörményi-Nagy Gergely
Facebook

„1969. július 20-án lépett Neil Armstrong a Holdra. Az emberiség történetének legnagyszerűbb teljesítményét egy olyan szerkezettel valósították meg, aminek a számítási kapacitását százezerszer (!) haladja meg egy napjainkban gyártott okostelefon.

Mire megyünk vele? A válaszhoz elég egy pillantást vetni a civilizációnk állapotára.

A konformista világkép egyik meghatározó mítosza, hogy a negyedik ipari forradalom korában élünk. Ez – sajnos – alapvető tévedés. A valóság az, hogy a 21. század nagy technológiai ugrása eddig üres ígéret maradt. Miközben számítási kapacitásaink növekedtek, az elmúlt ötven évben egyetlen iparágban sem tudunk felmutatni olyan, a holdraszálláshoz hasonló léptékű eredményeket, amik egyértelműen kedvezően befolyásolnák a Homo sapiens jövőjét. A kritikus területeken nincs vagy rendkívül lassú az előrehaladás, talán a biotechnológia kivételével.

Miért? A jelenségnek van egy felszíni, egy köztes és egy kulturális oka.

A technikai ok, hogy az innováció finanszírozására hivatott – egyébként irdatlan mennyiségű – tőke nagyobbik része világszerte a könnyebb utat választja. Vagy nem hasznosul egyáltalán, hiszen a bolygó összes megtakarításának akár egyharmada (!) pihenhet adóparadicsomokban. Vagy hosszú távon fontos feladatok és értékteremtő projektek helyett, a gyors megtérüléssel és robosztus médiavisszhanggal kecsegtető, sokszor kifejezetten buta ötleteket támogatja – elsősorban a fogyasztás, szűkebben főként a szórakoztatóipar területén. Az Egyesült Államok leggyorsabban növekvő iparágai ma a videojáték-fejlesztés, a pornográfia és a marihuána-ipar, miközben ugyanott (s ez nem tévedés) kétszeresét költik mogyoróvaj-szubvencióra, mint a világ energiaproblémáit potenciálisan megoldó fúziós reaktor technológiájának kifejlesztésére.

A köztes ok a nagyvállalatok. A hidegháború után a multik sikeresen elhitették a kormányokkal, hogy az innovációban nincs feladata az államnak, azt teljes egészében a piacra kell bízni.”

Nyitókép: Böszörményi Nagy Gergely Facebook-oldala

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 37 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zavulon
2023. augusztus 25. 13:58
Az internet az meg vajon mi?
powerage
2022. július 21. 12:01
Egyáltalán, ki ez? "Gergely Böszörményi-Nagy (born August 1, 1984) is an entrepreneur and former public servant who founded Brain Bar. His other projects include Design Terminal, a social enterprise based in Budapest, Hungary that helps startups to reach the global marketplace and Datapolis, an urban intelligence company co-founded by Böszörményi-Nagy and world-renowned network scientist Albert-László Barabási." Akkor ennek az entellektuelnek is lehet iktatni a véleményét...
csulak
2022. július 20. 19:14
egy velejeig romlott tarsadalom mar nem kepes minosegi ugrasokra ! Nyugat haldoklik !
Alcofrybas
2022. július 20. 19:05
Na, haladjunk sorjában! Volt a tűz megszelidítése. Prométheus elbugázta. Ez egy ugrás az emberiségnek. Újabb nagy ugrás: Gutenberg, könyvnyomtatás. Közben zárójelben: Jézus, Mohamed, Buddha, Konfuciusz, Lao-ce, sumerek, szkíták, görögök stb. Aztán a harmadik: internet. De mit adott nekünk a 21. század eddig? Karikó Katalinon kívül. Mit ad Isten... A legnagyobb találmánya eddig, ha jól látom, Ukrajna. ZSELÉ A HŐS ZSENIÁLIS Az ukrán nemzet. Nem tudom, melyik nagyobb találmány, a transzvesztita úszónő vagy az ukrán nemzet. Kell még mondanom valamit?...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!