Két út áll az Európai Unió előtt: az egyik a történet végét jelentené

Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.

De miért is lepődünk meg ezen, mikor Ukrajna lényegében már 2004 óta ezt játssza. A lojalitását hol Oroszországnak, hol pedig a Nyugatnak próbálta eladni.

„Kijev elismerte, hogy az ország képtelen működni folyamatos nyugati pénzügyi támogatás nélkül. Volodimir Zelenszkij és pénzügyminisztere az összeget is elárulták. Havi 5 milliárd dollár kell ahhoz, hogy lélegeztető gépen tartsák Ukrajnát. De meddig tartható fenn így az ország? A Nyugat kezd belefáradni az egész háborúba, és Ukrajna hitelezésébe is. Főképp úgy, Ukrajna lenyúlása már nem ígérkezik olyan nagy biznisznek. Egyre inkább úgy néz ki, hogy a stratégiai kincsekben potenciálisan gazdag Ukrajna megszerzése helyett inkább csak egy romokban álló, elszegényedő és eladósodott csonka országot kell majd fenntartani.
Havi 5 milliárd dollár nem is lenne sok egy gazdag országért. Csakhogy Ukrajna gazdagsága a múlté, a jelen egy háborúban álló, hősies kiállása ellenére területében folyamatosan zsugorodó, legértékesebb földjeit, és a föld mélyén rejtőző kincseket jó eséllyel elveszítő megtört ország. Ezt a jó üzlet reményében Ukrajnát támogató szövetségesek is kezdik felismerni. Amerika, a britek, a lengyelek és a baltiak még bíznak Kijev győzelmében, és adják a fegyvert és a pénzt, egyre többen kezdik azonban felismerni, hogy mindez lényegében kidobott pénz. Így például a németek megtorpedózták az Európai Unió újabb segélyét Ukrajnának. Az Ursula von der Leyen által ígért 9 milliárd euróból csak 1 milliárd lett.

„A döntés persze aligha józanítja ki Kijevet, hiszen Oleh Usztyenko elnöki tanácsadó a Financial Timesnak nyilatkozva havi 5 milliárdról már 9 milliárdra emelte a tarifát, Ukrajna árát”
De miért is lepődünk meg ezen, mikor Ukrajna lényegében már 2004 óta ezt játssza. A lojalitását hol Oroszországnak, hol pedig a Nyugatnak próbálta eladni. Aztán 2014 után az orosz veszélyre hivatkozva megemelte a tarifát, a háború kitörése után pedig végképp követelőző lett. A szabad világ és a demokrácia védőbástyájának állítja be magát, és ennek igyekszik is megkérni az árát.”
Nyitókép: MTI/EPA/SERGEY KOZLOV