Jobb lenne a világ a Verhofstadt- meg a Timmermans-féle gazemberek „demokráciája” nélkül
„Először vizsgáljuk meg az Európai Parlament legokosabb, legkedvesebb, s – mi tagadás – legszebb képviselőjének megállapítását. Íme: »Korábban beszámoltunk róla, hogy Guy Verhofstadt szerint Orbán vétója miatt nem lehet megállítani a háborút. Szerinte »ha együtt, EU-ként szállnánk szembe Putyinnal, senki sem lenne kicsi és kiszolgáltatott«. Mindezek előtt utalást tett arra is, hogy kívánatos lenne az uniós vétójog megszüntetésére is. A belga politikus ismét kikelt magából, s a Twitteren azt írta: Az összes szabad intézmény felszámolása és az összes független hang elhallgatása után Magyarországon Orbán következő terve a demokrácia lerombolása Európában. Végre vajon mindenki rájön, hogy mekkora fenyegetést is jelent számunkra? – tette fel a kérdést Verhofstadt.« Ha kényszeredetten is, de muszáj bevallanunk: Guy Verhofstadt egy zseni. Talán ő az egyetlen, aki pontosan látja a valóságot.
S hogy mi a valóság? Mutatom: éjszaka van… Úgy ropog a hó, mint a pirítós kenyér. Jéggé dermedt az Európai Unió. Csak néhány ablakban pislákol némi fény, Timmermanséknál, ahol körbeülnek egy teamécsest, úgy melegednek, és erős a szag, mivel a hideg miatt nem lehet szellőztetni. Ég a világ Verhofstadéknál is, ahol a Hogyan mentsük meg az európai demokráciát Orbán Viktortól munkacímű anyagon dolgoznak; a formátum nagyjából olyan, mint a Kommunista kiáltványé, a kezdőmondatot át is vették Verhofstadt javaslatára, csak egy picit alakítottak rajta, most így szól: »Kísértet járja be Európát, az agyhalál kísértete.« Verhofstadt büszke volt erre. Magáénak érezte, mint a szagot Timmermanséknál meg a szájában. Azt viszont nem sejtette, hogy elkésett. Hogy elkéstek. Elkéstek már mindennel. Az európai éjszakában ugyanis a hidegen kívül még valaki lopakodott. Egy fekete köpönyeges alak, csuklyával a fején, hóna alatt pedig legfőbb fegyverével, az európai demokráciát leromboló házi-kézi buzerátorral. A fegyvert tizenkét hosszú éven át fejlesztették, a csuklyás alak és legszűkebb tanácsadói. A piszkos tizenkettő. Éjszakánként, egy titkos bunkerben folytak a kísérletek, közvetlenül annak szomszédságában, amelyikben a banyák a buta békát legelőször dobták a fazékba.
Az európai demokráciát leromboló házi-kézi buzerátor kiindulópontja egy első hallásra egyszerű ötlet volt: »Minden körülmények között meg kell maradni a normalitás talaján!« – ez volt az alapötlet. Amikor pedig az egész világ meghülyült, illetve éppen készül meghülyülni, pusztító tud lenni egy ilyen fegyver. Ezt ismerte fel a fekete csuklyás alak, és nekilátott megvalósítani ördögi tervét, amely arról szólt, hogy a normalitással lerombolja az európai demokráciát. Ez azért volt félelmetes terv, mert az európai demokrácia hajdanán még jelentett valamit, és amikor megálmodták és megvalósították, mindenki a normalitás talaján állt. Később aztán – mint minden mást – ezt is megkaparintották a kretének, az idióták, a debilek, a »fel- és megvilágosodottak«, és nekiláttak, hogy a maguk képére formálják azt. Mindenekelőtt kiadták a jelszót: »Szép a rút és rút a szép!« Aztán hozzáfogtak.”
Nyitókép: Alexandros Michailidis / POOL / Hans Lucas / AFP