Orbán Viktor: A háború két legveszélyesebb hónapja elé nézünk
Orbán Viktor ismét a Kossuth Rádióban beszélt.
Bűn, hogy a liberális értelmiség irtózik minden erős kifejezéstől s letagadják inkább a valóságot.
„Miközben az Orbánt támogató propagandasajtó és az egész államgépezet igyekszik letagadni, a jelentését pedig meghamisítani annak, amit Orbán Tusványoson a fajkeveredésről mondott, ezekre a szavakra nincs mentség. Ami pedig a legfontosabb, hogy itt nem helytelen szóhasználatról van szó, hanem egy szilárd felfogásról, egy elkötelezett ideológiai meggyőződésről, ami a nácizmus, s amit éppen az eddigi szóhasználatával igyekezett Orbán elfedni. Most kimondta, amit gondol, amiben hisz, és amit akar. Szomorú, hogy azok is csak most eszmélnek, akiknek hivatásuk ezt felismerni.
Mi végzetes bűnnek tartjuk, hogy a magyar értelmiség, beleértve a baloldali liberális gondolkodók legnagyobb részét is, olyannyira irtózik minden erős kifejezés megfogalmazásától, hogy letagadja inkább a valóságot, csak ne kelljen kimondani azokat a szavakat, hogy »diktatúra«, »fasizmus« és »nácizmus«, mert nem akar szembenézni azzal a kihívással amit ez jelent: ha elismerik, hogy Orbán egy náci, aki fasiszta államot épített fel és Magyarországon diktatúra működik, akkor ahhoz úgy kellene viszonyulni, amihez nincs kedvük, mert ki kellene lépni a kényelmi zónából.
Mindent elkövetnek azért, hogy megszépítsék a valóságot, hogy ne kelljen tenni semmit. Örömmel fogadják Orbán kódolt antiszemitizmusát, mert akkor nem kell szembenézni azzal, hogy Orbán antiszemita. Boldogan veszik tudomásul, hogy Orbán a klasszikus genetikai fajelméletet »kulturális keveredésnek« álcázza, amikor csak tudja, lázasan sorolják fel a huszadik századi fasiszta és náci rendszerek egyes jellemzőit, amelyek hiányoznak az Orbán-rendszerből, mintha a 21. században azok hiánya megkérdőjelezné ugyanannak a fasiszta és náci ideológiának a létezését.
Csakhogy a világ megváltozott, a tömegkommunikáció, az informatika és a technikai forradalom évszázadában nem tömeggyűlések és tömegmozgalmak töltik be ugyanazt a funkciót. Más formák vették át ugyanannak a társadalmi jelenségnek a helyét és a szerepét, de a lényeg attól nem változik. A pénteki alákérdezős rádiós álinterjúk töltik be az egykori naggyűlések szerepét, ahol a Vezér populista szónoklatai jelentették a pszichológiai függőségben levő hívek folyamatos beoltását, ahogy a kábítószeresnek szüksége van arra, hogy újabb és újabb, s egyre erősebb dózisokat kapjon.
Mivel egyre erősebb dózisokra van szükség, a fajelmélet, a fajgyűlölet egyre nyíltabban jelenik meg, majd a bűnbakokkal szembeni pogromok, a vérszomjas üldözés egyre nyíltabb és erőszakosabb lesz. Egészen a népirtásig. Vezér és népe összeforr, s a Vezér érzi, hogy hívei függőségben tartásához, bódulatához egyre nagyobb gyűlöletdózisokra van szükség. Orbán, mint minden náci vezér, maga kelti fel ezt az igényt, ő maga gerjeszti és maga elégíti ki. Tudja, hogy az adagokat mindig növelni kell, különben a függőség gyengül, a motiváltság elerőtlenedik, az elkötelezettség lazul.”
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád