„Magyarország megint kicsit rosszabb hely lett.
Legalábbis ezt állapította meg a hírhedt Sargentini-jelentés 2022-es kiadása, mely rövidesen az Európai Parlament elé kerül szavazásra. Idézzük: »Fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Unió alapját képező értékeket.«
Az EP az elsöprő, negyedik kétharmados győzelmet követően is jónak látja leckéztetni a magyarokat demokráciából, méghozzá a szokásos »amíg nem úgy táncolsz, ahogy én fütyülök, nem adom oda a neked járó pénzt« taktikával. A Népszava összefoglalója megállapítja, hogy a magyar kormány és parlament felháborító módon merészel élni a választópolgárok által adott felhatalmazással, törvényeket hoz és hajt végre, köztük olyanokat is, amelyek nem felelnek meg a legújabb brüsszeli divatnak.
Van abban valami egyszerre bicskanyitogatóan dühítő és kacagtatóan ironikus, hogy az Európai Unió milyen elegáns nagyvonalúsággal csomagolja a tagállamaival szemben vívott, ideológiai alapú csendőrháborúját szakértői vizsgálatokba. Ha nem is túl ízléses, de annál érthetőbb megoldás az érdekérvényesítésre egy közösségben morálisan megbélyegezni – és ezáltal izolálni – azokat, akik különvéleményt fogalmaznak meg.
Mivel a kisebbségi álláspontok képviselete során kincset érnek a szövetségesek (hagyományosan a V4-es országoktól számíthatunk támogatásra) a vádak és vizsgálatok elszigetelés céljából is hasznosak. Nehezebb olyanok mellé állni, akiket hírbe hoztak még akkor is, ha egyetértünk velük.
A magyar álláspont már számos ügyben verte ki a biztosítékot az uniós elitnél, legyen szó akár a gyermekvédelmi törvényről, a bevándorlásról, médiatörvényről stb… Nem meglepő, hogy hazánkkal szemben megannyi eljárás és vizsgálat indult, melyek után csóválhatták a fejüket az európai elit tagjai.
Ezek a jelentések és vizsgálatok menetrend szerint szállítják a közhelyes, sommás megállapításokat: Magyarországon köztudottan kiegyensúlyozatlan a média, nem működnek a fékek és ellensúlyok, mindent átitat a korrupció, és a rendőrök ólmozott gumibotokkal verik a melegeket ablaktalan pincék mélyén. Ezt nevezzük jogállamisági kritikának, amelyre hivatkozva vissza lehet tartani olyan pénzeket is, melyek egyébként a tagállamoknak mindenféle feltétel nélkül járnának, el lehet indítani mindenféle hivatalos csicskítást is.”
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP