A magyarok védelme és biztonsága össznemzeti ügy

„Mennyiben és miben változtatta meg az orosz–ukrán háború a honvédelmi és haderőfejlesztési programot?

Semmiben és mindenben. Egyrészt semmiben, hiszen a haderőfejlesztési program konfliktusoktól és szituációktól függetlenül nagyon erőteljes katona szakmai alapokon nyugodott. Másrészt mindenben, hiszen az eurázsiai biztonságpolitikai régióban egyre gyorsabb ütemben növekvő destabilizáció és feszültség, valamint a NATO-tagállamok határozott költségvetés-ráfordításainak növekedésével nagyon intenzív kutatásfejlesztési időszak indult el a fejlett államok hadiiparában. Ez a fejlesztési folyamat az orosz–ukrán háborúval és az azt megelőző regionális konfliktusokkal – például Afganisztán, Hegyi-Karabah – csak egy még intenzívebb lökést kapott. Ezek a folyamatok már most láthatóan új hadműveleti doktrínákat eredményeznek. Valami hasonló zajlik a szemünk előtt, mint amikor az első világháború hadszínterein megjelentek a harckocsik.

Ezzel együtt szemmel láthatólag professzionálissá érett az úgynevezett befolyásolási műveletek szerepe, a nemzetközi kommunikáció és hisztériakeltés a háború körül. Ezért nem csodálom, ha egyszerű hírfogyasztóként az emberek lassan elvesztik a fonalat, hogy vajon ki is háborúzik kivel jelenleg Ukrajnában. Összességében elmondhatjuk, hogy a jelenleg zajló orosz–ukrán konfliktus komolysága, a különböző hadszínterek, haderőnemek, a nemzetközi kommunikációs, diplomáciai erőtér, valamint gazdasági kérdések egyformán fajsúlyosan esnek latba. Ez csak azt az állításunkat erősíti meg, amit a magyar kormány 2016 óta hangsúlyoz, hogy a magyarok védelme és biztonsága össznemzeti ügy, és abból mindenkinek felelőssége kivennie a részét.

Felkészülten érte Magyarországot, a magyar kormányt a szomszédjában kirobbant háború?

2010-ben Orbán Viktor stratégiai előrelátásának köszönhetően felismerte, hogy a XXI. század nemzeti túlélésének stratégiai alapköve lesz a szuverén és szövetségesi védelem egymással koherens módon való kiépítése. 2016-ra sikerült a Gyurcsány–Bajnai-kormányok okozta gazdasági válságból annyira visszahozni az országot, hogy akkor már a magyar kormány a beszerzésekkel el is indította a haderőfejlesztési programot. Ami kevésbé látszott akkor, hogy a miniszerelnök feladatul szabta nekünk a nemzeti „ellenállóképesség” rendszerének kidolgozását is. Mára látható, hogy a konfliktussal határos országokban a NATO-nak ez a legfontosabb programja, az úgynevezett rezilienciaképesség kidolgozása és fejlesztése. Ez pont arról szól, hogy az ország védelme, ahogy ez napjainkban is látható, nem csak a fegyvertartók kezében van, hanem a konfliktus sokkal szélesebb erőtérben zajlik.

Így például egy tönkretett gazdaság, egy végre nem hajtott iparfejlesztés, egy pénzügyi csődbe ment ország már a háború kirobbanása előtti napon elvérzik, még a csatamezőn kívül. Többek közt ezért is volt sokkoló a magyar kormány számára, amikor 2010-ben átvett egy olyan országot, amelynek hadseregét felszámolták, haditechnikáját eltékozolták, valamint gazdasági és pénzügyi csődbe vitték a Gyurcsány–Bajnai-kormányok. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, milyen történelmi szerencse, hogy ez a konfliktus nem tíz évvel korábban robbant ki a régióban. Utólag visszanézve felfoghatatlan, hogy valakik hogy tudták ilyen felelőtlenül, ilyen mértékben kiszolgáltatni az országot a történelem fordulatainak.

Vannak új prioritások a haderőfejlesztésben a szomszédban dúló háború miatt?

Amint azt említettem, bizonyos haditechnikai fejlesztések felülírnak korábbi doktrínákat. Nagyon komolyan vizsgáljuk és újrahangoljuk a csapásmérő és más tüzérségi eszközök – drónokat is beleértve –, valamint a páncéltörő fegyverek és a vezetésirányítási rendszerek beszerzése körüli programokat. A harckocsik és harcjárművek területén is olyan új megoldások születnek, amelyek a hagyományos erők alkalmazásában is új távlatokat nyitnak. Miután ebben az iparágban már ott vagyunk, ezért a Magyarországra hozott kutatásfejlesztési programjainkkal próbálunk egy jól átgondolt stratégia mentén változatlanul az élmezőnyben maradni. Nyilván ezek a programok is fognak új beszerzéseket eredményezni a haderőfejlesztési programban.”

Nyitókép: Az első négy Leopard 2A4HU típusú harckocsi egyike az ünnepélyes átadás keretében tartott bemutatón a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájában 2020. július 24-én. Az új páncélosok a 40 éve rendszerben lévő orosz T-72-eseket váltják le (MTI/Krizsán Csaba)