Nelson Mandeláról itthon parkot elnevezni öngyarmatosítás, mások problémáinak, szimbólumainak importálása. Ugyanaz, mint a 9. kerületi BLM-szobor volt.
Nelson Mandela-emlékparkot létesít a Karácsony Gergely-féle Fővárosi Önkormányzat a Gellért-hegyen. A park nevét adó emlékművet július 18-án, a Nemzetközi Mandela-napon adják át. Az emlékmű kialakítása összesen 9,4 millió forintba kerül. Megrendelője a Budapest Brand nZrt., kivitelező a BKM Budapesti Közművek nZrt. Főkert divíziója. Ezzel Karácsonyék szerint a névtelen domboldal többletjelentést, egyedi karaktert kap, a környék új látványossága, találkozóhelye lehet, miközben megmarad értékes zöldfelületnek.
Az emlékpark a 2013-ban, 95 éves korában elhunyt Nelson Mandela életművének állítólagos fő üzenetét idézi fel: a megbékélés és megbocsátás útját.
Első kérdés: nem tudom, miért is kell minden névtelen domboldalt elnevezni, meg közösségi térré alakítani? Szerintem örülhetnénk, hogy Budapesten vannak még névtelen domboldalak, kis zárványok, mint Lesotho Dél-Afrikában. Eddig azt hittem, a zöldek szeretik a maradék érintetlen vadonokat, és egy névtelen domboldal Buda közepén ugyan nem érintetlen vadon, de a névtelenség mégiscsak az érintetlenséget idézi meg.
Szóval a zöldek most civilizálnak egy ugyan nem érintetlen, de névtelen domboldalt. Mégpedig úgy, hogy megszentelik Nelson Mandela nevével.
(„és nevet adott néki”). A folyó-, tó-, hegy-, völgy- és már földrajzi nevek rendszerint a legtartósabbaknak bizonyulnak, és a segítségükkel lehet kideríteni, milyen népek lakták először az adott régiót. Az ilyesmik ugyanis továbbadódnak.
Persze a Mandela-parkot ez a veszély feltehetőleg nem fenyegeti, hiszen a 21. században élünk. Ugye van egy nagy különbség: régen – de még ma is – a különféle helyek lokális neveket kaptak. Így volt ez az ókortól a legutóbbi időkig: a népi mitológia, a vallás, a nemzeti múlt nagyjai szolgáltatták a parkneveket.
Értem én, hogy Nelson Mandela hős, a feketék elnyomása elleni küzdelem hőse. Ezt még annak ellenére is hajlandó vagyok akceptálni, hogy egyébként vérmarxista figura volt, aki haláláig jó viszonyt ápolt a kommunistákkal. Legyen.
Tett értünk ő valamit? Ha Hollandiában csinálnak egy Mandela-parkot, megértem. Hogy itthon: azt nem.
Ez öngyarmatosítás, mások problémáinak, konfliktusainak és szimbólumainak importálása. Ugyanaz, mint a 9. kerületi BLM-szobor volt.
Nem is beszélve arról, hogy van elég probléma a fővárosban, és a Mandela-park nem fogja megoldani például a Karácsony-féle dugókat. Nem csak szimbolikus politikát kell tudni jól csinálni, főleg nem egy főváros élén, hanem a gyakorlati, napi melót is. Mandela sem csak fanyalgott, és nem mondott olyanokat, hogy a gyerek edzése jobban érdekli az egész politikánál.
Nincs szükségünk Mandela-parkra – de Mandela elkötelezettségétől és munkabírásából mondjuk tanulhatna Karácsony Gergely.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A főpolgármesternek nem sikerült megbirkózni a téli hóhelyzettel, és a kátyúk ezreivel sem. Karácsony Gergely vezetése óta a fővárosban élők naponta szembesülnek a balliberális városvezetés hozzá nem értésével.
Tuba Gábor az a „független” nyírbogáti képviselő, aki igencsak aktív szerepet vállalt A szavazat ára című „dokumentumfilm” elkészítésében is.
Megnyitják az erődöt.
J. D. Vance látogatása miatt forgalmi változtatásokra kell készülni Budapesten április 6. és 8. között.
Megérkeztek az első elektromos mentőorvosi autók, amelyek új szintre emelhetik a hazai életmentést.
JD Vance beszédet is tart majd Budapesten.
Az öngól is gól.
„Az EU-nak, és különösen az Európai Bizottságnak haladéktalanul újra kell indítania a párbeszédet Oroszországgal, és olyan politikai és jogi környezetet kell biztosítania, amelyben az egyes tagállamok és az EU egésze pótolhatja a hiányzó gáz- és olajtartalékokat” – hangsúlyozta a szlovák kormányfő.
