Helyretették Magyar Péter tévedéseit a gyermekvédelmi ellátás kapcsán – a számok nem hazudnak!
Fülöp Attila szerint nem a Tisza Párt elnökének a fellépése nyomán javulnak az ágazatban a körülmények, Magyar a konfliktust hozta ebbe a történetbe.
A vita ugyanis soha nem arról szólt, hogy a jogállamiság nélkülözhetetlen eleme-e az európai alkotmányos rendszereknek.
„Hogy mi a jogállamiság? Kezdetben, a II. világháború tapasztalatai után az európai alkotmányos rendszerek, így a posztszovjet államok fejlődésének meghatározó vezérlő elveként beszéltünk róla. Olyan elérendő állapotként, célként, amelyre minden államnak kötelessége törekedni. Ebből ered az eszménykénti megközelítés. Az elmúlt évek tendenciái és az ezek alapján formálódó uniós fogalom tekintetében ezen eszmény végét jelenti az, hogy politikai céloknak megfelelően „abszolutizált” bálvánnyá válik. A jövőre (vagyis a vég kezdetére?) nézve azért az mindenképp sokat mondó, hogy ha EUB idézett döntését és a kondicionalitási rendelet szabályozását vizsgáljuk, akkor az érintett jogforrások és a jelenlegi uralkodó európai politikai retorika mindinkább az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeket hangsúlyozza, amelyek közül a jogállamiság pusztán egyetlen alkotóelem, így már nem ugyanarról a dologról beszélünk.
Tulajdonképpen a rule of law-t (a jog uralmát) a rule of European law (az európai jog uralma) látszik felváltani az egykor nemzeti keretek között formálódó eszmény felett.”
Fotó: Unsplash