Infláció: ki fújja fel a lufit?

„A háború és az infláció azért kapcsolódnak szorosan egymáshoz, mert a háború igazi célja mindig valamilyen komplexitás visszabontása, a valóságos hatalmi struktúrák szabadon engedik a pusztítást, hogy a bizonytalanság és káosz örvényeiben a nyertesek még többet nyerjenek, a vesztesek meg még többet veszítsenek, ez utóbbi oka éppen az információ és a kapcsolat, a tudásjavak teljes hiánya, sőt a beléjük injektált hamis tudás.

A magyar nyelvben ezt a zavarosban halászni kifejezés írja le a legpontosabban, hiszen az összezavart halakat sokkal könnyebb kihalászni. Akkerlof és Schiller Phishing for Phools (Halászat hülyékre, vagyis Balekhalászat) pont erről szól, vagyis arról, hogy a Nobel-díjas szerzők szerint a kapitalizmus lényege a csalás. A háború tehát csak azért kell, hogy zavaros legyen minden, még az a kevés tudástőke is elvesszen, amivel a vesztesek eddig rendelkeztek.

A két világháború is globális hatalmi visszacsapás volt, a kontinentális Európa urát, a német birodalmat kellett megfegyelmezni, és ennek záróakkordja volt a mindent romba döntő hiperinfláció, ami mindig a szegények adója mert azt is elveszi, ami az elemi szinthez kell. Az arab–izraeli háború meg ahhoz kellett, hogy a dollár globális birodalmi hatalomgazdasági pénz szerepét megerősítse, mert a hatvanas évek végére ez összeomlani látszott, pedig a legköltségesebb proxyháború Vietnamban enélkül még nagyobb kudarc lett volna. A mostani helyzet is egy orosz–amerikai proxyháború, csak most Ukrajna a Vietnam.

A mostani háború az eddigi legbrutálisabb komplexitás-visszabontás, mert a »nem létező« világerő kitartottja, az amerikai birodalom számára irányíthatatlanná, ellenőrizhetetlenné vált a világ, több okból is. A legfőbb ok az eurázsiai együttműködés, vagyis Európa, Oroszország és Kína mint komplex rendszer, ami okafogyottá tette volna Amerikát, ezért kellett ezt bármi áron lerombolni, lehetőleg úgy, hogy olyan mély sebeket okozzon, amelyeket évtizedekig sem lehet begyógyítani. Ennek érdekében az elmúlt fél évszázad során éppen általa felépített komplexumot, az ellátási láncok (supply chains) finoman összecsiszolt rendszerét, most ő maga veri szét elképesztő brutalitással pillanatok alatt.

Ez a rendszer azért volt előnyös a birodalom számára, mert jelentősen csökkenteni tudta a globális tranzakciós költségeket, amihez az informatika és elektronika, vagyis a komplex rendszer technikai finomszabályozása addig elképzelhetetlen lehetőségeket nyitott meg. Most viszont a váratlanul szétrobbantott rendszer elemi szintű működési költségei láncreakcióként növekednek, és az ezzel együtt járó totális bizonytalanság okozta pánikreakciók ehhez újabb negatív szellemi energiákkal fújják végzetes módon a végtelen felé ezt az csinált inflációs buborékot.”

Fotó: JAKUB PORZYCKI / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP