Merkely Béla, a vizes vb, és egy magyarázkodás

„Merkely Béla prof. – stílszerűen – mossa a kezeit. Ő ugyanis nemcsak elismert kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora, nemcsak a kormányzati oltási kampány egyik arca, és nem is csak az egyetemi bulik sztárja, a cheerleaderek rajongója, hanem egyben a budapesti vizes vb egészségügyi szolgálatának vezetője is.

Annak a vb-nek, amelynek szerdai napján egy elájult amerikai sportolót nem a vízimentők hoztak felszínre a medencében, hanem edzője, aki előbb hiába sürgette versenyzője rosszullétét látva az erre ilyen esetekre odarendelt stáb segítségét, míg végül tétlenségüket tapasztalva tanítványa után vetette magát.

De miért nem léptek a mentők? – fogalmazódott meg azóta alighanem sok millió, az edző közbelépésének fotóit látó emberben a kérdés. Jogosan.

Erre érkezett a FINA sajtócsatornáján a közlemény, amelyben »a sajnálatos eset kapcsán Prof. Merkely Béla, a FINA Világbajnokság egészségügyi szolgálatának vezetője az alábbi tényezőkre hívja fel a figyelmet«.

• amikor egy világbajnoki verseny elindul, rendkívül szigorú FINA-szabályok határozzák meg, hogy a vízimentők mikor avatkozhatnak közbe
• a szabályok alapján a FINA által delegált bírói kar tagjainak jelzésére ugorhatnak be a medencébe, megelőzendő, hogy bármi féleértés kapcsán esetleg félbeszakítsanak egy versenyprogramot
• a szerdai finálé során ilyen jelzés a bíróktól nem érkezett, az edző hiába jelez nekik, ők a szabályok értelmében még ekkor sem avatkozhatnak közbe
• miután az edző saját felelősségére beugrott a medencébe, a helyi vízimentők – érzékelve a veszélyhelyzetet – már nem vártak a bírói jelzésre, hanem maguk is az azonnali közbeavatkozás mellett döntöttek, így végül az amerikai versenyző az ő segítségükkel jutott ki a partra
• a helyi orvosi szolgálat azonnal megkezdte a sportoló szakszerű ellátását; szerencsére, az amerikai műúszó egy percnél is kevesebb időt volt a víz alatt, így egészségügyi károsodás nem érte
• miután a versenyzővel ez már korábban is megtörtént, az edzőjét nem érték váratlanul a történtek – a FINA ugyanakkor vizsgálatot indított, miként előzhetők meg a hasonló esetek.

 Szóval, ott van a medence partján a vízimentő (sőt, alighanem több), és remélhetőleg a versenyt nézi(k). Ez a dolguk, menteni kéne azokat, akik bajba kerülnek. Ki vannak képezve, a szabályokat ismertették velük. Alaposan. Beléjük is verték, hogy azok szentek, nekik azoknak megfelelően kell cselekedniük. A jelek szerint történjék bármi, ez az alap.

Akkor is, ha egy versenyző lesüllyed a medence aljára, és már hosszú másodpercek óta nem mozdul. Akkor is, ha a versenyző edzője jelez, segítséget kér.

Ha a versenybíró nem int, ők nem mentenek ki senkit. Akkor sem ha megfullad? Lehet, szerencsére ez azért nem tudtuk meg.

Mindenesetre olyanokról, hogy felelősség, józanság, lélekjelentét nem beszélünk. (Amúgy: a FINA-közlemény a versenybírókról sem szól, arról, hogy ők mi a fenét néztek miközben valaki fuldoklott.)”

Nyitókép: Oli SCARFF / AFP