A kormány dolga, a mi dolgunk

„Ez a háború azonban sokkal fenyegetőbb, mint bármilyen másik válság, amivel eddig meg kellett küzdenünk. Szinte minden szomszédunk és szövetségesünk, barátunk és ellenségünk azt gondolja, hogy neki magának is be kell vonódnia ebbe a konfliktusba, sőt, azt is, hogy nekünk, magyaroknak, Magyarországnak is részt kell vállalnia belőle. Ezt nem az önvédelem kényszere diktálja, nincs mögötte semmiféle politikai racionalitás, hanem egy olyan, érzelmivé alakított, erkölcsi felháborodás erőlteti, ami nem néz sem Istent, sem embert. Európa sem gazdaságilag, sem katonailag nem elég erős ahhoz, hogy hatást gyakoroljon ennek a háborúnak a végkimenetelére, csak humanitárius segítségével játszhat igazán pozitív szerepet. Amerika érdekei látványosan mások, mint például Közép-Európa érdekei, de erről a problémáról Európa vezetői, az európai értelmiség, a közvéleményformálók még diskurzust sem hajlandók folytatni. Ma Európában nem legitim álláspont a magyar nép azon teljesen egyértelmű állásfoglalása, hogy ki akar maradni ebből a konfliktusból, a háborús részéből meg végképp.

Egy olyan világban élünk most, ahol a béke álláspontja nem elfogadható, ahol a magyar kormánytól, a magyar államtól, a magyar nemzettől egyértelmű, önfeladó, a nemzeti szuverenitást teljesen elhajító elköteleződést várnak egy olyan háborúban, amelynek végkimenetelére az országnak semmilyen katonai és gazdasági hatása nem lehet. Egy olyan konfliktusba kellene beleállnunk, amin csak veszthetünk, gazdasági értelemben és emberéletben is. A kárpátaljai magyarokat az ukránok pont olyan lendülettel használják túsznak, mint ahogy az oroszok célpontnak tekintik őket. Az EU-t és az USA-t pedig egyáltalán nem érdekli a magyarok sorsa; nemhogy a kárpátaljaiaké nem, még az anyaországiaké sem. Ez az egész sokkal jobban hasonlít az 1939-es európai helyzethez a mi szempontunkból, mint ahogy azt el lehet viselni vagy ahogy azt feltételezni mertük. Sem a szövetségeseink, sem az ellenségeink nem változtak meg; Magyarországnak újra egy ellenséges környezetben kell túlélnie, megmaradnia.”

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher