„Egyre több szerkesztőség érzi újságírói kötelességének, hogy a »majomhimlő« nevű, világviszonylatban semekkora betegszámokat sem produkáló betegséggel pánikoltasson. Szerintem ezek tényleg nem fognak leállni a gondosan felépített társadalmaink tönkretételével, a pánikhangulat miatti felfoghatatlan emberi és anyagi károk okozásával.
Emögött semmiféle tájékoztatási szándék nincs, egész egyszerűen túl sokáig kellett megélnie a narcisztikus médiamunkásnak, hogy amit ír, annak nincs meg az általa óhajtott hatása. A pánikoltató víruscímek célja kizárólag a hatalmuk, a fontosságuk érzete. Az sem érdekli őket, hogy egyébként ezzel közép- és hosszútávon aláássák a saját sajtójuk hitelét (ha még van hová), nem érdekli őket, mekkora károkat okoztak a gyerekek oktatásában, vállalkozások százezreiben, éppúgy nem, ahogy egy heroinistát sem érdekel, hogy fertőzött-e a tű, amit a vénájába szúr.
Csakhogy ebbe a fertőzésbe nem ők halnak bele, hanem mi. Ők a kattintásokkal rekordbevételekre tesznek szert, és amikor a tönkretett életek millióiról kell számot adniuk, cinikusan szétteszik a kezüket: erre van kereslet! Kíváncsi vagyok, vajon mikor érik meg a kereslet arra, hogy ezt ne tehessék többé következmények nélkül. Mert amíg tehetik, ez lesz a sorsunk. Dicsértessék!”
Nyitókép: Facebook