„Ezt a posztot egyrészt azért írom, mert Gergely nap van és eszembe jutott, hogy emlékezzünk meg Gergőről! Csak azért is emlékezzünk meg róla! Miért mondom ezt? Gergő halála óta megörököltem az egyik legagresszívabb, legtöbb kisebbségi komplexussal és belső frusztrációval rendelkező ellenségét. Egy törpét. Szerintem csak kamu, hogy a kis ember nagy bottal jár. Ez rengeteg hozzá hasonló férfit tett már nőgyűlölővé. Hogy ő nem kivétel, azt a nőkhöz való viszonyán látom. Ez az illető harsogja a leghangosabban azt is, hogy Gergőt el kellene már végre felejteni és nem kellene állandóan róla beszélni.
Engem egyre durvábban támad, azért is, mert nem bírok leállni azzal, hogy Gergőről beszéljek. Még egy aljas áloldalt is létrehozott a nevemben, ahol lejárató ocsmányságokat ír rólam. Elég sok meló lehet abban a rakás ...ban. Vajon kik fizetnek neki ezért? Ugyanazok, akik azért fizetik, hogy azt fröcsögje mindenhol, hogy aki Gergőről beszél, netalán róla tesz fel kellemetlen kérdéseket, az elmebeteg? No, szóval hát akkor most csak azért is meg fogok emlékezni Gergőről! Nagyon tetszik nekem, amit Gergő az egyik posztjában leírt (2021. december 20):
»Majd amikor elmész teli hassal az éjféli misére, és örvendezel, hogy megszületett a Megváltód - gondolj majd arra, hogy azt a zsidó kisfiút a nagyszüleid gond nélkül felrakták volna az Auschwitz felé tartó marhavagonba.
És gondolj ezekre a közel-keleti menekültekre, akiknek el kellett hagyniuk az otthonukat, és nem maradt a pár száz eurójukon kívül semmijük, csak az életük és a remény. Ne fordítsd el a fejed! Ha keresztény vagy, nem teheted meg.
Mert kereszténynek lenni nem azt jelenti, hogy ájtatos arccal nyakig betakarva eléneklem a Mennyből az angyalt. Kereszténynek lenni azt jelenti, hogy kezet nyújtok a bajban lévőknek. Szerintem.«
Hát nagyon egyetértek ezzel, Gergő!”
Nyitókép: Facebook