Vita indulhat az uniós Szerződések módosításáról.
„Tánc a plenáris ülésen, Beethoven fiatal zenészek interpretálásában és megható beszédek – pátoszok sorozatával ért véget május 9-én az Európa jövőjéről szóló konferencia a strasbourgi Európai Parlamentben. Az európai polgárok 49 javaslatot, több mint 300 intézkedéstervezetet mutattak be az európai politika vezetőknek.
(…)
A kezdet nem tűnt túlságosan biztatónak. Bár a konferenciát az EU-ról szóló közös gondolkodás nagy eseményeként hirdették meg, a kezdeti benyomás az volt, hogy a konferencia nem az uniós demokrácia előmozdításáról és az EU jövőjének alakításáról szól, hanem az intézmények közötti viszályokról.
A Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament nagyon eltérő elvárásokat és érdekeket képviselt, és arra törekedtek, hogy ezek érvényesíteni tudják. Ez végül egy meglehetősen bonyolult és némileg ellentmondó intézményi működéshez vezetett, egy végrehajtó testülettel és egy közös elnökséggel, ami szkepticizmusra adott okot.
A konferencia egészét érte kritika – nehezen átlátható folyamatok, a digitalizáció korlátozott szerepe, bonyolult eljárások és persze bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a konferencia képes lesz-e egyáltalán kézzelfogható politikai eredményeket felmutatni. Végül is soha nem volt az uniós polgároknak ilyen széleskörű lehetőségük véleményük kinyilvánítására. A konferencia célja az volt, hogy bevonja az uniós polgárokat, és konkrét politikai változásokhoz és reformokhoz vezessen az EU-ban. De vajon sikerült-e ezt teljesíteni?
(…)
A konferencia képes lesz-e valódi politikai reformokat elindítani? Ezt a kérdést még korai lenne megválaszolni, hiszen a párbeszéd eredményeinek becsatornázása csak most kezdődik. A május 9-i ünnepélyes esemény azonban, az első 49 javaslattal, egyben prognózis is azzal kapcsolatban, hogy mire számíthatunk.
Három olyan területet van, ahol konkrét eredmények várhatóak. Először is az emberek politikai folyamatokban történő részvételé változik majd. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke ígéretet tett arra, hogy a jövőben időt és erőforrásokat biztosítunk a polgároknak, hogy közvetlen ajánlásokat tegyenek, mielőtt a legfontosabb jogalkotási javaslatokat benyújtanák. Így a konferencia egyértelmű és kézzelfogható eredménye az európai polgárok uniós politikában való részvételének új keretrendszere.
Másodszor, a konferencia hatással lesz az uniós politika alakulására. Hogy miként? A polgárok elképzeléseit egy 49 javaslatból álló átfogó csomag foglalja össze, amely 9 nagy témakört érint. Mindegyik 2-21 szakpolitikai intézkedést tartalmaz, vagyis mintegy 300 javaslatot fogalmaztak meg az EU jövőjéről. Az intézkedések egyértelműen az európai integráció elmélyülését jelzik, ami egy föderálisabban működő Európa irányába vezethet.
A konferencia továbbá a Szerződesek módosításról is vitát indított el. A polgárok legmerészebb javaslatai közül néhány szerződésmódosításhoz kötött. Nem meglepő, hogy az Európai Parlament kész leütni a feldobott labdát. Az európai intézmények között az EP az első, amely a Szerződések módosításához szükséges európai csúcs összehívását kezdeményezi.”
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
„Nem szabad Magyarországnak kiadni egy antifasisztát sem” – jelentette ki az újdonsült EP-képviselő.
Bár az Iszlám Államot Szíriában jelentősen meggyengítették, nem semmisítették meg teljesen.
Gyakorlatilag elkerülhetetlen az előrehozott választás.
