Was ist los? – Németország béna kacsaként nézi a fejleményeket
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
Ki gondolta, hogy pont az új gazdatestet, a Momentumot nem fogja elárulni, miközben lételeme, természetes közege az árulás?
„Nincsen megírva Hadházy sem a világ-, sem pedig a magyar irodalomban, ugyanis sem a világ-, sem pedig a magyar irodalom nem volt rá felkészülve, nem tudta elképzelni, hogy ilyen van. Hadházy Toldi György (rókalelkű, jaj de jó!), Jágó meg Geréb Dezső összegyúrásából formázható meg, azzal a szigorú kikötéssel, hogy Geréb bűnbánatáig sohasem fog eljutni.
Hadházy mindig csak árulástól árulásig ugrál – egy napon Sallai R. Benedek kezében volt a megoldás, de sajnos ő fél munkát végzett – erre még visszatérünk. Szóval: Toldi György+Jágó+Geréb=Hadházy–bűnbánat.Úgy kezdődött, hogy Hadházy bekéredzkedett a Fideszbe, és – sajnos – odavettük. Önkormányzati képviselőségig vitte, közvetlen környezetének beszámolói szerint mindenhová élesített hangfelvevővel járt, rögzítette barátaival (voltak ennek barátai vajon, vagy már kiskorában is csak a pálya szélén állt, hóna alatt a vadiúj focilabdájával, de a többiek inkább a rongyossal fociztak, csak Hadházyt ne kelljen bevenni?), ismerőseivel folytatott beszélgetéseit, mert sose lehet tudni, mire lesznek jók azok a felvételek. Fene se tudja, talán túloznak azok a régi ismerősök, de Hadházy portréjába és jellemébe tökéletesen beleillik ez a leírás.
Végül egy ilyen felvételt lobogtatva kirobbantotta a »trafikügyet«, és ezzel elindult az országos ismertség irányába. Rőfös Géza a Kontrában imigyen foglalja össze ezt az időszakot: »Pályáját a Fideszben kezdte, ahol 2006-tól önkormányzati képviselő is volt. Ez az időszak nem tekinthető rövid kisiklásnak, ugyanis csak 2013-ban érezte úgy, hogy bele kell sz…rni a palacsintába: országos politikai karrierjének ugródeszkájául a trafikügy megszellőztetését használta.« Tűpontos. A Fideszt immár elhagyva következett az LMP. Akkoriban az LMP egy létező entitás volt, Schiffer András vezetésével, nem elhanyagolható körülmény, hogy nevezett Schiffer András a mai napig az ellenzéki közélet egyetlen valamirevaló, értelmezhető, normális, figyelemre méltó és értelmes alakja. Ebbe az LMP-be lépett be Hadházy, majd Schiffer hamarosan távozott a párt éléről, helyette Hadházy lett a párt társelnöke, majd éppen Schiffer mandátumát megkaparintva került be az Országgyűlésbe.
Az LMP pedig eltűnt, odalett, lenullázódott, nem létező entitássá változott, nem maradt belőle más, mint Hadházy meg Szél Bernadett. Ezen a ponton jött Sallai R. Benedek, aki közel állt hozzá, hogy egy jól irányzott és régóta megérdemelt, irgalmatlanul nagy pofán veréssel megoldja a problémát, ám Hadházy még időben »felborult a székével«, majd ájulást színlelt, tudva, hogy egy földön fekvő, ájult embert legfeljebb egy Hadházy ütne meg. Így úszta meg a dolgot. Önismeretből jeles…”
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd