Van ebben az un. baloldali és liberális ellenzékben valami elkeserítően önsorsrontó

„Azért van ebben az un. baloldali és liberális ellenzékben valami elkeserítően önsorsrontó. Most, amikor negyedszerre is kétharmados többséget szerzett az állampárt az un. választásokon, amikor egyébként is a szétzuhanás szélén áll a nehezen összetákolt összefogás, akkor a balliberális »politikai elemzők« és véleményvezérek körében nem az a legfontosabb kérdés, hogy hogyan lehetne a morzsákat összeszedni és hozzákezdeni az újraépítéshez, hanem az, hogy ki, mikor és hogyan mondjon le, távozzon a politikai közéletből, húzzon el a francba. Függetlenül attól, hogy minden politikai vezetőnek megvan a maga felelőssége a vereségben, ha nem is egyenlő mértékben, de vajon miért lenne jó, ha most lemondana Gyurcsány, Jakab, stb. akikkel most megint megpróbálják elvitetni a balhét. Ha ők most lemondanának, akkor végképp szétzuhanna mindaz a kevés is, ami még egyben van. De ha már a felelősségnél tartunk; olyan véleményt még nem olvastam a »számonkérő szék« tagjaitól, amiben esetleg a saját felelősségüket is boncolgatnák. Pl. hogy jó ötlet volt-e egy politikai identitásában tőlük tökéletesen különböző személyt választani az összefogás miniszterelnök-jelöltjének, akiről jószerivel semmit nem tudtak, azonkívül, hogy mélyen hívő katolikus, elkötelezett jobboldali, konzervatív, hét gyermekes családapa, aki nem akarna változtatni a fidesz totálisan antiszociális gazdaságpolitikáján.”

Nyitókép: MTI/Kallos Bea