„Tőlem ne várja senki, hogy balra szavazzak” – lelkipásztorok a választások előtt

Az országgyűlési választások és a gyermekvédelmi népszavazás napjához közeledve egyre több lelkipásztor fordul a nyilvánossághoz és fejti ki véleményét a voksolással kapcsolatban. Miközben néhány harsány lelki ember a keresztény értékeket rendre kritika alá vonó baloldali összefogás mellett tette le a garast, a többség a konzervatív erőket támogatja – érvekkel is. 

„A Katolikus Egyház tanításának megfelelően én is meg vagyok győződve, hogy kötelességünk dolgozni egy olyan politikáért, mely kiáll a keresztény-emberi értékek mellett” – kezdi a katolikus.ma portálon megjelent nyílt levelét Tomka Ferenc. A katolikus pap (szociológus, vallástörténész, egyetemi tanár, a gyakorlati teológia professzora) leszögezi; természetesen nincs párt, amely mentes lenne a hibáktól, ezt a fájdalmat átérzik azok is, akik a Fidesz-KDNP pártszövetség támogatói közé tartoznak. Arra int azonban, hogy a kisebb jóval szemben mindig a nagyobb jót kell választani. 

Kire szavazzon egy keresztény?

hívja fel a figyelmet az atya, majd szempontokkal is segíti a választói döntést.

Tomka Ferenc szerint olyan pártra kell szavazni, amely támogatja a családokat, illetve fontos szempont az is, mit tesz egy állam a sajátjai mellett a harmadik világ szegényeiért is – utóbbival kapcsolatban olvasói figyelmébe ajánlja a Hungary Helps Programot.

„Olyan pártra nem szavazhatunk, amely a családi-emberi értékeket alapjaiban tagadja” – hangsúlyozza a professzor, majd felhívja a figyelmet arra, hogy egyes politikai erők a gender-ideológia támogatói, mely a gyermekeket már kicsi korban a nemek szabad választására tanítja. „Tudjuk, vannak pártok Magyarországon is, amelyek ezeknek az ideológiáknak és azok gyakorlati kivitelezésének szabadságot terveznek adni, hivatkozva az emberi szabadságra, vagy arra, hogy ők egységben akarnak élni Európával…” – húzza alá Tomka Ferenc. 

Nemzeti kultúra, határon túli magyarok

A sokak által szeretett katolikus pap arra is figyelmeztet, az egyház fontosnak tartja a nemzeti kultúrák védelmét és biztos abban, hogy ezt a szemléletet a legtöbben osztják is, értékelve a törekvéseket, melyek ezek fenntartásáért cselekszenek is. Vajon melyik pártok tettek valamit és melyek nem a magyar értékek fenntartásáért vagy megújításáért? – teszi fel a költői kérdést.   

„Lényegi bizonyosságunk, hogy a határokon túlra kényszerített magyarok ugyanolyan testvéreink, mint a hazaiak, sőt hátrányos helyzetük következtében nagyobb támogatásra szorulnak.

– mutat rá egy újabb fontos aspektusra Tomka Ferenc atya, hozzáfűzve, változatlan tisztelettel tekintünk azokra is, akik máshogy ítélik országunk helyzetét. 

„A hazai balliberális oldal a keresztényellenes narratívával azonosul”

Személyes jellegű gondolatait osztotta meg a Meg van írva blogon a választásokkal kapcsolatban Köntös László. A református lelkész saját tapasztalataira visszatekintve úgy fogalmazott, „az elmúlt hét évtized nagy részét olyan ellenséges ideológiai környezetben voltam kénytelen átélni, amelynek a fő mondanivalója az volt, hogy a kereszténység a múlté, amelyet jobb elfelejteni. Hiába jött a rendszerváltásnak nevezett fordulat, arra voltam kénytelen rádöbbenni, hogy a hazai balliberális oldal a kommunizmusban megismert és elszenvedett egyoldalú kereszténységellenes narratívával továbbra is azonosul.

Ezzel szemben a Fidesz-KDNP – írja Köntös - nyíltan felvállalja a kereszténység évezredes kulturális folytonosságának megőrzését, védelmét és képviseletét. „Nem mintha az Orbán-kormány maga lenne a keresztény tökéletesség. De mégis, Magyarország történetében hosszú idő óta ez az első olyan kormány, amely vissza mer nyúlni s keresztény kulturális hagyományhoz, mi több, annak nemzetstratégiai jelentőséget tulajdonít” – fogalmaz a szerző. 

Ami a normalitás része, azt a kereszténység adta

A református lelkész megítélése szerint „mindent, amit hagyományosan normálisnak tartunk, a kereszténység fogalmazott meg számunkra”, s bár a mostani kormányzás logikája és motívumai még nem jelentik a teológiai-metafizikai hagyomány újrafogalmazását, „mégis kulturális előjele egy kritikai fordulatnak, amely képes lesz meghaladni napjaink szellemi zűrzavarát”. 

„Tőlem ne várja senki sem, hogy keresztényként a baloldalra szavazzak. Elvették évezredes történetemet. Szeretném visszaszerezni” – zárja írását Köntös László. 

Néhány nappal ezelőtt Kocsis Fülöp érsek éppen a Mandineren fejtette ki álláspontját egy vita keretén belül. A görögkatolikus metropolita ekkor azt írta;

mert úgy látja, hogy a keresztény értékek, a megbecsülés, a tisztesség, a mértékletesség, de legfőként az elhivatottság sokkal hatékonyabbá teszi az intézmények működését is, nem csak az egyéni emberi életet. Mielőtt azzal vádolnál, hogy alaptalanul szentté avatom az egyházi személyeket, sietek hozzátenni, hogy nyilván sok baj, visszaélés, méltatlanság történik az egyházi intézményekben is. Ott is ugyanolyan gyarló emberek vannak, mint másutt. Az ember jó és rossz egyszerre, akár hívő, akár hitetlen. De amikor egy intézménynek egyik fő célkitűzése az Isten- és emberszeretet, akkor némileg nagyobb esély mutatkozik arra, hogy ebből valami meg is valósul, mint ahol ezt közömbösen kezelik vagy éppen gúny tárgya.”

Kiemelt képünkön Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek, metropolita. Fotó: MTI

***