A polgárháború szélén táncol Amerika, sorsdöntő választás előtt áll az ország
Az Egyesült Államokban forrnak az indulatok, az elnökválasztás csak tovább fokozhatja az ellentéteket.
Akit parlamenti képviselőnek választottak, attól elvárható, hogy a parlamentben képviselje a választói érdekeit.
Nem lesz ott a Momentum az Országgyűlés alakuló ülésén, mivel így akarja szimbolikusan bojkottálni azt – jelentette be nemrég Fekete-Győr András és Hadházy Ákos.
Azaz például Hajnal Miklós, akinek ez lesz első valódi munkahelye, rögtön első nap nem megy be oda. De a Parlamentben nincs három hónapos próbaidő, és nincs főnök, aki az első napi szimbolikus hiányzás után kirúgná őt valódi és szimbolikus értelemben is.
Hajnal, a frissen parlamentbe került ellenzéki amúgy a bojkottot azzal indokolta, hogy szerinte az ellenzéki képviselőknek kevesebb jogkörük van, mint korábban. Hozzátette: a Fidesz szerinte is úgy alkotta meg egyoldalúan a választási rendszert, hogy „nekik lejtsen a pálya”, ezért az ellenzéknek akkor volt a legtöbb esélye győzni, ha közösen indul a Fidesz ellen.
Nos, ez a „Fidesz felé lejt a pálya” egy ellenzéki mítosz: a választási törvény úgy tudna a Fidesz felé lejteni, ha beleírnák, hogy akármi is történik, a Fidesznek jár mondjuk 30 plusz mandátum. A győztesnek lesz parlamenti többsége, és ennyi.
Ja, hogy a választáson a legnépszerűbb, legtöbb egyéni képviselői helyet és legtöbb listás szavazatot kapott párt nyer? Ki látott már ilyet?
Az ellenzéknek nem a választási törvénnyel van problémája, hanem a saját népszerűtlenségével.
Aki elindult a választásokon, az elfogadta a szabályokat. Hajnal Miklóst és momentumos társait a választóik megbízták a parlamenti képviseletükkel. A távolmaradás meglehetős tiszteletlenség a magyar parlamentarizmussal szemben: rendes országgyűlési munkavégzés helyett szimbolikus tiltakozó performanszokra, hülyéskedésre használni a megbízást, az egyenlő a választói bizalom megsértésével is.
Mondhatnám azt is, hogy a Momentum-féle bojkott valóban szimbolikus, de én máshogy értelmezem ezt a szimbólumot: a mandátumot azért veszik fel, mert
jó a képviselői fizetés, de nem igazán terveznek megdolgozni a pénzért.
És az egészet a fals magyarázataikkal igazolják a Fidesznek lejtő választási törvényről és arról, hogy nincs értelme a parlamenti munkának, mert szerintük ilyen módszerrel nem lehet megdönteni a rendszert, és nem akarnak díszellenzék lenni. Csak aztán nehogy szerzői jogdíjat kelljen fizetni Hadházy Ákosnak, aki eddig sem sokat dolgozott a Tisztelt Házban, és ezek szerint ezután se fog sokat dolgozni ott. Inkább színházat csinál.
Csak a választók nem performanszokra adtak felhatalmazást, hanem képviseletre és parlamenti munkára. Az ellenzéki képviselők nem kormányoznak, hanem a kormányt kritizálják, illetve képviselik a saját választóik érdekeit. A kormánytöbbség az kormánytöbbség: akkor is, ha nem kétharmados, ha koalícióban dolgozik és négy évig áll fenn; és akkor is, ha négyciklusnyi kétharmad áll mögötte.
Ezt az ellenzéki hisztit és előre bejelentett munkakerülést sürgősen abba kéne hagyni. A negyedik kétharmados többség pedig hozhatna egy törvényt, ami kötelezné a képviselőket a munkahelyre való bejárásra.