„Magyarország problémáiról köteteket lehetne írni – írnak is –, de alig akad a problémahalmazban olyasmi, ami ne függne össze a társadalom különféle építőelemeinek (le egészen az alapkövekig, az egyes emberekig) szélsőséges, nemzetközi összehasonlításban is szinte példátlan együttműködés-képtelenségével. Abban, hogy ilyenek vagyunk, kulcsszerepe van az oktatásnak – és nagyon nehéz változtatni rajta az oktatási rendszerünk gyökeres átalakítása nélkül –, de hogy ilyenek vagyunk, az tény. És ehhez a tényhez képest túlbecsülhetetlen eredmény, hogy van hat pártunk, amelyek lefedik szinte a teljes politikai színskálát, és mégis tartósan együtt tudnak működni, olykor a saját rövid távú érdekeiket is látványosan háttérbe szorítva.
A koalíciós politizálás nem kockázat, hanem hatalmas erő. Nem kell félni a vitáktól, hiszen azokból születik a végén a konszenzus és az értelmes cselekvés.