A „23 millió román” munkavállalóról szóló üzenet a kampány egyik hosszútávon is komoly következményekkel járó elemévé vált.
„1998-tól az első Orbán-kormány minden téren változást hozott az 1994-1998 közötti időszakhoz képest. Magyarország a régióban elsőként lett NATO-tag, ami a magyar pártokat tartalmazó szlovák és román kormánykoalíciókkal együtt politikai előnyt jelentett az új kormány számára, amivel határozottan élt is, nem csak a kisebbségvédelem jogi aspektusa szerint. Bővült a támogatási rendszer (pl. Apáczai Közalapítvány), új felsőoktatási intézmények jöttek létre (pl. Selye János Egyetemi Központ), intenzívebbé vált a kormány, illetve a kormánypártok és a határon túli magyar pártok közötti konzultáció. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény (2001/LXII. tv.), ami később státustörvényként vált ismertté, úgy rendelkezett, hogy – Ausztria kivételével – a szomszédos országokban élő, »Magyar igazolványt« kiváltó személyek kedvezményekben részesülhetnek az oktatás, a kultúra, a tudomány, a munkavállalás, az egészségügyi ellátás és az utazás terén. Az akkori parlamenti pártok közül a szavazás során csak az SZDSZ ellenezte a törvényt, a 2002-es országgyűlési választási kampányban azonban az MSZP is a státustörvény ellen fordult.
A »23 millió román« munkavállalóról szóló üzenet a kampány egyik hosszútávon is komoly következményekkel járó elemévé vált. A Medgyessy-kormány 2003-ban módosította a státustörvényt, megszüntetve az egészségügyi ellátásra és munkavállalásra vonatkozó kedvezményeket, a preambulumból pedig törölte az egységes nemzetre utalást. Az első Gyurcsány-kormány tovább mélyítette az akkori kormánypártok és határon túli magyar politikai szereplők közötti távolságot. A területre szánt források csökkentek, intézmények szűntek meg (pl. Határon Túli Magyarok Hivatala), a 2004. december 5-én, kettős állampolgárságról szóló népszavazás kampányában képviselt álláspont a szimbolikus támogatást is megszűntette az MSZP és az SZDSZ részéről, amely kampány gyakorlatilag betetőzte a 2001 óta tartó folyamatot. A népszavazási kampány után a határon túli magyarok körében tarthatatlan állásponttá vált bármilyen témában közösséget vállalni az MSZP-SZDSZ kormánnyal.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
Szaporodnak a furcsaságok a levélszavazatokkal kapcsolatban.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Nem tetszett neki az, ahogy a szervezők az oroszokkal bántak.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
