„Mi a Válasz Online-nál sokszorosan veszélyeztetett kisebbségnek adunk szellemi otthont: gondolkodni és vitázni szerető, a törzsi őrjöngést és a propagandát ízlésből és elvből is elutasító közönségnek. A pártmédiában helyüket nem lelő konzervatívoknak, a minden oldali dogmatizmust megvető szabadelvűeknek. A klasszikus intézményekben, tudományos műhelyekben és a versenyben bízó polgároknak.
Határozottan úgy látjuk, hogy az ország összes baja, katasztrófája és szégyene végső soron abból fakad, hogy még mindig tragikusan gyenge ez a nemzeti kötőanyag, vagyis – ahogy Márai Sándor írta – »a társadalom mély és eleven tartalékaiból sarjadzó« polgárság. Ennek lehetne ereje és hangja visszautasítani a teljesítmény helyett járadékból élő világot, a nagy- és kisstílű politikai hazugságokat, a mindent és mindenkit egyetlen hatalmi hierarchiába erőszakoló uralkodást. És ami legalább ennyire fontos: példát mutatni a gyerekeinknek, hiszen »a vezetés elsősorban példa«.
Hogy legyen jövőkép, hogy világosan meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól, hogy legyenek példaképek, hogy legyen szabad teljesítmény és az országnak presztízs – ez mind a polgárságon múlik. Múlna. Az egyre központosított uralmak, uniformizált intézmények és maguktól életképtelen vállalkozások mellett kellenek a (fizikailag és szellemileg) művelt kertek, változatos együttműködések, ahol van szabad akarat és gondolat. Nagyjából ezekre írta Bibó István hetven éve, hogy a »szabadság körei«. Ma sem lehet jobban megfogalmazni.
Bármi történt is, ezekért és a polgárság létéért érdemes küzdeni. Tisztában vagyunk a méretünkkel, a lehetőségeinkkel és a korlátainkkal, de mi továbbra is egy „oldalon” tudunk állni: ezeknek a köröknek és kezdeményezéseknek az oldalán, a szabad akarat és gondolat, a józan ész »pártján«.
Kedves olvasók, kedves polgárok: mi itt leszünk. Nem vagytok egyedül.”
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor