Ellenszélben

„A szlovén miniszterelnökre már régen kiadta a kilövési engedélyt Brüsszel. Pedig most Ukrajna ügyében egy szavuk sem lehetett ellene, Kijevbe is elment több uniós kormányfő társaságában. A tanulság az, hogy a konzervatív, a nemzeti szuverenitást védő vezetők hiába bíznak abban, hogy az uniós liberális elit majd korrektebb lesz velük, ha valamiben éppen egyetértenek.

Nem lesz, ha a fogai közt sziszegve kénytelen is elismerni az adott ország döntéseit, sikereit, akkor is ugyanúgy szorongatni fogja. Jól ismerjük ezt is: Magyarország óriási humanitárius akciót bonyolít éppen, Brüsszel mégis már két nappal a választás után bejelentette a jogállamisági mechanizmus élesítését. Brüsszelnek megvannak a saját emberei, kézi vezérelt, fizetett liberális politikusai, őket akarják a hatalomban látni.

Apropó, kézi vezérlés. A magyar balliberális pártok holdudvara úgy kéjeleg a francia és a szlovén választás eredményén, mintha minimum ők nyertek volna. Mások győzelmében keresnek önigazolást a saját létezésükre. Pedig hát emlékezzünk vissza: Macron 2017-es megválasztása óta Orbán Viktor és a Fidesz kétszer győzött kétharmaddal, Janez Jansa pedig az elmúlt három ciklusban talán három évet, ha volt kormányon.

Na persze, ugyanők Donald Trump 2020-as választási vereségét is úgy ünnepelték, mintha nem lett volna az elnöksége előtt és után is sikeres Fidesz-kormány Magyarországon. Még mindig nem tanulták meg, hogy a Fideszt a magyar emberek választják meg újra és újra. Rajtuk segített talán, hogy Macron fotózkodott velük a francia rezidencia előszobájában?

Ráadásul, tegyük hozzá, ha szerintük Macron győzelme miatt Orbán Viktornak pánikba kellene esnie, akkor semmit sem értenek a két vezető kapcsolatából és az elmúlt évek európai politikájából.

Akár bosszantó is lehetne az arroganciájuk, ha nem három hete buktak volna óriásit. Így inkább csak szá­nalmasak.”