„Az embereknek rá kell kényszeríteniük a vezetőiket, hogy legyenek közös társadalmi normáink és ezt be kell tartania a hatalomnak is – ezt anyukám, Kopp Mária professzor mondta 2006-ban, amikor a jezsuiták elhívták egy közös imádságra a szegényekért, ahol ő volt a tanúságtevő. Arról beszélt, hogy akkor olvasta Benedek expápa (nagyon konzervatív) és Habermas (nagyon liberális) filozófusok beszélgetését és ők megegyeztek abban, hogy akármi van, közös normák kellenek és ezt a viselkedést a hatalomtól is el kell várni, különben vége a jólétnek.Mesélte, hogy volt egy sziget, ahol az kapott elismerést, aki ügyesen becsapta a másikat, a végén legyilkolták egymást és öngyilkosok lettek.
A szüleim kutatták azt, hogy hány ember van Magyarországon anómiás állapotban, tehát hányan gondolják azt, hogy nincsenek mindenkire vonatkozó szabályok és nem lehet megbízni egymásban. 1998 és 2002 között a lakosság 50 százaléka gondolta ezt, 2006-ban a lakosság 70 (!) százaléka. Az anómia egy nagyon súlyos lelkileg lázas állapotnak felel meg, ami mind fizikailag és mind lelkileg nagyon megviseli az embert! A cél az lenne, hogy legyenek szabályaink, kiköveteljük, hogy mindenki tartsa be és bízzunk egymásban! A Mama (én így hívtam) arról is beszélt, hogy vannak pszichopaták. A pszichopaták hazudnak és megpróbálják elhitetni a környezetükkel, hogy mindenki hazudik, senkiben sem lehet megbízni. Sajnos sok vezető pszichopata, mert általában okosak, jó képességűek, ügyes hazudozók. A pszichopaták terjesztik az anómia vírusát, mert akinek ilyen szülője, főnöke, barátja van, ő azt tapasztalja, hogy átverik, átlépnek rajta, hazudnak neki és ebből azt a következtetést vonja le, hogy senkiben sem lehet megbízni.