„Ezért most legyünk egyértelműek: tudtuk, milyen feltételekkel lehet politizálni ellenzékből Magyarországon, de elindultunk ezen a választáson. Súlyos vereséget szenvedtünk, de ezt csak súlyosbítja, ha utólag a körülményekre próbáljuk fogni. Nagyobb vereség volt ez annál, mint amit a Fidesz túlhatalma magyarázhatna, ezért érdemes először magunkba keresni a hibát.
Mi nem fogjuk bojkottálni az alakuló ülést, mert a jelenlegi helyzetben nevetségesnek éreznénk. Nem fogunk bojkottálni semmit, mert az ellenzék korlátozott lehetőségeinek a megoldását nem a további önkorlátozásban látjuk. És nem fogunk bojkottálni semmit, mert megértettük, hogy a legelkötelezettebb ellenzéki szavazókon kívül senkit nem érdekel a siránkozásunk. Ott leszünk és el fogjuk mondani, hogy a kormány cserbenhagyta a szociális dolgozókat, hogy a klímaváltozás tragédia lesz hazánk számára, és hogy megfizethetetlen hazánkban a lakhatás.
Ennek látjuk értelmét.
Lesznek az ellenzéken belüli is, akik bojkottálni fognak, akik éppen emiatt bírálni fognak minket. Tudjuk, hogy talán ők emiatt előnyre tesznek szert velünk szemben az egyre kevesebb, egyre inkább elkötelezett szavazóért folytatott versenyben. De mi azt a következtetést vontuk le a vasárnapi eredményekből, hogy ez a verseny egyre távolabb visz a kormányváltástól, ezért a bírálatokkal együtt tudunk élni, annyit kérünk, hogy ha egy mód van rá, akkor zavarjuk le gyorsan, hogy több időnk maradjon ápolási díjról, pedagógusok fizetéséről és klímaváltozásról beszélni.”
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd