Fel nem fogom, ezt hogy nem látták előre.
„Befektetőként mit gondolsz az orosz-ukrán háborúra adott piaci reakciókról?
Érdekes a piaci reakció, ugyanis nem az a helyzet, mint amikor 1973-ban az OPEC elzárta a csapokat. A jelenlegi piaci reakció nem közvetlenül az agresszió, hanem a nyugati szankciók miatt van. De a szankciók a nyersanyagok kereskedelmére nem is terjednek ki, a Gazprombank például továbbra is ott van a SWIFT-en. A nyersanyagokat érintő szankciók komoly pénzügyi és árstabilitási problémákat okozhatnak Nyugaton is, ezért ott úgy gondolkodhattak, hogy a szankciók ezeket nem érintik. Ehhez képest az történt, hogy a privátszféra önmagát szankcionálja: nem akarnak semmilyen Oroszországból származó nyersanyaghoz még hozzáérni sem, mert nem akarnak a következő Marc Rich lenni. Persze a háború geopolitikai hatása jelentős, és irtó gyorsan beindultak a szankciók is, de a piac nem a jegybanki tartalékok befagyasztása, és nem is a bankok SWIFT-ről való lekapcsolása miatt mozog, hanem a nyugati magánszektor önszankcionálása miatt. A piacon szétváltak az orosz és nem orosz nyersanyagok, és gyakorlatilag emiatt vannak most a margin call-ok.
Mi lehet ennek a rövid távú gazdasági-pénzügyi kifutása?
Nehéz még megmondani, de nagy az esélye, hogy a nyersanyag-kereskedők, nyersanyag-felhasználók egy része fizetésképtelen lesz, jelentősen nőtt a partnerkockázat is. Összességében a pénzügyi stabilitás terén nagyon megnőttek a kockázatok. Az olajársokk pedig egyenesen az 1973-ashoz hasonlítható, az összes nyersanyag ára emelkedik. És még egyszer: ez nem azért van, mert az oroszok elzárták a csapot, hanem azért, mert a Nyugat saját magát szankcionálja. De a dolog ennél komplexebb, és a háborúnak további hatásai is lehetnek. Vegyük például Németországot, akik elkötelezettek a zöld energiára való áttérésben. Ha szélturbinát akarnak, ahhoz acél és beton kell, ha megnövelik a hadi költekezést, ahhoz szintén acél kell. A zöld átmenetnek tehát középtávon is inflációs hatása van, rövid távon a búza, energia, műtrágya szintén mind hozzájárulnak az infláció emelkedéséhez. Ráadásul egyre gyakoribb érv, hogy az árak elszállása miatt szükség lesz közvetlen fiskális transzferekre – és az megint csak inflációs hatású. Azt, hogy ebből a helyzetből Európában hogy nem lesz sokkal magasabb infláció, magasabb hozamok és sokkal gyengébb euró, azt nem tudom elképzelni.”
Fotó: Toldi Ottó, MTI
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Nem sok kompromisszumra számíthat az ukrán elnök.
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
A külügyminiszter-helyettes kijelentette, nem adják ki a volt szír elnököt.
A demokraták nagyon nem örülnek az ukrán elnök döntésének.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
