A Krím félszigetet Oroszország a Krími Tatár Kánságtól foglalta el.
„Az orosz nép fél évezredes harcot folytatott a Mongol Birodalommal, annak utódállamával, az Arany Hordával, s annak utódállamaival, a különböző tatár Kánságokkal.
A széttagolt orosz fejedelemségek közül idővel a moszkvai fejedelemség emelkedett ki, amely erős központosítás révén eredményesen vette fel a harcot a kelet-európai tatár uralommal szemben, és fokozatosan visszaszorította a tatárokat, akik időközben a török birodalom szövetségébe kerültek. A tatár kánságok Oroszország számára évszázadokon át állandó déli veszélyeztetettséget jelentettek. Megjegyzendő, a tatárok még 1717-ben is betörtek Erdélybe, ahol rettenetes pusztítást végeztek.
A számtalan orosz-török háború egyikének végén Oroszország elérte, hogy az 1774-es kücsük-kajnardzsi békében elismerjék a Krími Tatár Kánság függetlenségét. Az utolsó kán Sagin Giray volt. Ezt a kánságot azután Oroszország 1783-ban annektálta. Az 1853-56-os krími háborúra az adott okot, hogy Oroszország a török birodalomban élő keresztények feletti védnökként lépett fel, de követeléseit a török birodalom elutasította.
A háborút az döntötte el, hogy a brit és a francia flotta beavatkozott a törökök oldalán, és több évig tartó harcok után súlyos vereséget mért az oroszokra; a háború az oroszok számára megalázó párizsi békeszerződéssel (1856) ért véget. Szevasztopol ostroma és jogos védelme az orosz nemzeti tudat szimbolikus eszméjévé vált.”
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Ezúttal nagyon észnél kell lenniük.
Ismét Washingtonban járt az ukrán elnök, aki furcsa teóriákat adott elő a területfeladásról, és már az ottani félidős választásokba is belebeszélt.
A miniszterelnök figyelmeztetett: „Be fog kopogtatni az ajtónkon az európai háború”.
Magyar Péter alsóörsi fórumán jártunk: megdöbbentő Ukrajna-pártiság van jelen a Tisza táborában.
Radosław Sikorski baljós világképet rajzolt fel: olyan háborúval kell számolnunk, „amilyet nagyapáink és dédapáink láttak”.
Kijev az európai országok segítségére számít a védelmi rendszer megerősítésében.
Budapesten már itt vannak, hamarosan ellepik az országot – elindult a választási megfigyelés.
Ezúttal nagyon észnél kell lenniük.
