Ezen felül pedig tökéletesen elfogadhatónak tartják azt is, ha szenvedést okoznak saját közösségeiknek, tönkreteszik ártatlan emberek életét, ha ezzel mellesleg ártani tudnak annak, akit épp ellenségnek szemeltek ki.
Nézem az interneten a kék-sárgába borult bizniszportálokat (most már nem a szivárvány a menő), büszkén közlik nagy cégek vezetői, hány orosz partnerükkel rúgták fel a kapcsolatot és hagyták hátra munkatársaikat Oroszországban. Ilyenkor csak az jut eszembe, hogy ezer és ezer európai család veszíti el hamarosan a megélhetését az üres erényfitogtatások miatt, hogy az oroszokról ne is beszéljek, mert ugye ők mind megérdemlik, hogy éhen haljanak.
Közben csak úgy mellesleg említik meg, hogy az orosz és az ukrán térség adja a világ gabonatermelésének csaknem egyharmadát, a kukorica tizenhét százalékát, a napraforgóolaj ötven százalékát és így tovább. Az ukránoknál most nem ekék, hanem lánctalpak szántják fel a földeket, tehát az orosz termékek helyett ezzel sem számolhatnak.