Párhuzamos történelem (4. rész)

„Eddig napra lebontva szemléztük a NATO (vagy inkább az Egyesült Államok) koszovói háborújának eseményeit Hódi Sándor naplója alapján. Most felpörgetjük kissé az eseményeket, s megkíséreljük a hátralévő háborús napok történéseinek valamiféle esszenciá­ját összeszedni, hogy emlékezetünkbe idézzük mindazt, ami akkor történt a szerbséggel, s amiről soha nem készültek sírós-ellágyulós képsorok a CNN-nek meg a ZDF-nek.

A NATO bombázásainak három heti mérlege: 5924 bevetés. És hol van még a vége!

»Újvidéket, Užicét és Prištinát bombázták az éjjel a NATO-gépek. Tegnap az amerikai elnök bejelentette, hogy a szövetségesek kiterjesztik a Jugoszlávia elleni légi hadjáratot, ezért még többi harci gépet és anyahajót vezényelnek a térségbe.« Ez a nem éppen megnyugtató hír borzolta a kedélyeket a NATO-légicsapások megkezdése után három héttel.

Ezekben a napokban történt a NATO egyik legvérlázítóbb »tévedése«: »Legalább hetven polgári személy vesztette életét, hamincegy pedig megsebesült Koszovóban, amikor a NATO gépei rakétát lőttek ki a koszovói albánok két menetoszlopára.«

Magyarok által lakott területeket is támadtak

Ismételjük: a NATO-gépek megöltek hetven albán civilt, miközben az egész háborút – papíron – az albánok megsegítése miatt indították.

Következmények? Háborús bűnösök? CNN-riport a halottakról? Ugyan már…!

Április 15-én, »hajnalban hat nagy erejű robbanás döreje hallatszott Belgrád külső kerületeiből. Találat érte a rakovicai laktanyát. Prištinában három nagy erejű robbanást hallottak. Čačaknál egy tévés átjátszóállomást ért találat. Kragujevacot két hullámban támadták. A NATO harci gépei továbbá két hidat romboltak le: az egyik a Toplica-folyó hídja volt, amely Ništ Prištinával összekötő útvonalon, a másik Kruševac közelében, a Morava folyó fölötti híd volt.«”

Nyitókép: Sergey Bobok / AFP