Ami jelenleg Oroszország és Ukrajna között történik egyelőre még nem háború, de maximálisan közel kerültünk egy nyílt katonai konfliktushoz. Moszkva eljutott a falig, a vastagon vörössel felfestett vonal széléig.
Az úgynevezett orosz „békefenntartók” bevonulása a donbaszi területekre igazából azt a nyolc éve, a szürkezónában fennálló helyzetet szentesítette, amivel mindenki tisztában volt, mégis, hivatalosan nem létezett.
Innentől kezdve minden további orosz lépés már nyílt háborút jelenti, de az orosz szándék felől – a Moszkva által bejelentett ultimátumszerű követelések eléréséről – nem lehet kétségünk.
A legtöbb aggodalomra ennek fényében nem is a hivatalossá vált orosz donbaszi bevonulás és DNR/LNR elismerése ad, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői beszéde. A beszéde alapján ugyanis világossá vált, hogy Putyin az ukrán államot lenini kreálmánynak képzeli el, a jelenlegi területi kiterjedését pedig történelmi igazságtalanságnak Oroszország felé.
Putyin korábbi, papírra vetett elmélkedéseire a pánszláv kultúráról, az ukrán és az orosz nép egységéről és más történelmi kapcsolatokról lehetett valamiféle excentrikus gondolatokként, egyfajta „hobbiként” gondolni – egészen eddig a pillanatig. Hiszen mostantól úgy tűnik, hogy a Kremlben véglegesedett az az elhatározás, hogy a korábbi elmélkedések ne csak papíron maradjanak, hanem a valóságban is végre legyenek hajtva, az elmúlt másfél évtizedben kifejlesztett és modernizált katonai arzenál, valamint a világ egyik legnagyobb hadserege pedig rendelkezésre is áll a megvalósításhoz.
Fotó: EyePress News / EyePress via AFP
A szerző a Danube Institute kutatási igazgatója.