Négy megjegyzés „Ukrajnáról”

„1. Bármely országnak a »szuverenitásáért«, »területi integritásáért« készséggel kezdek aggódásba, amennyiben az illető ország is aggódásba kezd az 1941-es Magyarország szuverenitásáért és területi integritásáért. Az akkori határaink úgy-ahogy igazságosak voltak - szemben a mostaniakkal, amelyeket a Nyugat kényszerített ránk, és amelyekbe soha sem fogunk belenyugodni. (Még ha reálpolitikai okokból ezt jelenleg nem is emlegetjük. Szerencsére én nem vagyok politikus, ezért azt mondhatom, amit a szívem, az igazságérzetem diktál.)

2. A Nyugat által íróasztalnál megrajzolt, sátáni gonoszsággal kreált műállamokat föl kell számolni, területeiket vissza kell adni azok eredeti tulajdonosainak.

3. Ahol az eredeti tulajdonos kiléte vitatott, ott a demokrácia (népuralom) nagyobb dicsőségére népszavazást kell kiírni a hovatartozásról. Ha például 1920-ban a bölcs Nyugat kegyesen engedélyezte volna a népszavazást Magyarországon (ami egyébként alap lett volna), akkor a mai határaink közelebb lennének az 1920-ashoz, mint az 1941-eshez. Persze, értem, miért nem engedték-engedik ezt: akkor összeomlana az egész aljas, becstelen »békerendszerük«.”

Nyitókép: Sergei Supinsky / AFP