Magyarország az EU mellett áll Ukrajnával kapcsolatban

„Csütörtökön új korszak kezdődött az európai politikában. Ukrajna orosz invázióját sehol sem fogadták nagyobb félelemmel és megrendüléssel, mint Közép- és Kelet-Európában, egy olyan régióban, amely túlságosan is jól ismeri a „testvéri segítségnyújtást” egy fenyegető keleti hatalom katonai megszállásának formájában.

Lehet, hogy ez egy új korszak Európa számára, de néhány dolog soha nem változik. Magyarországgal kapcsolatban – amely ország 80 mérföldes közös határral rendelkezik Ukrajnával – feszült és hitetlenkedő a hangulat uralkodik, mivel nyugaton folyamatosan vonakodó szövetségesként mutatják be az országot, amely a közös EU-szankciók megtorpedózásával fenyeget.

A nyugati elemzések kliséjévé vált, hogy Magyarország folyamatosan szabotálni akarja a közös uniós válasz kialakítását. Miután Oroszország hétfőn hivatalosan is elismerte Donyeck és Luhanszk régióit független államként, alaptalan pletykák keringtek arról, hogy Magyarország az EU szankciócsomagjának megvétózását fontolgatja. A Fidesz-kormány nem tett semmilyen olyan gesztust, ami erre utalt volna, vagy hogy ilyent valaha is tervezett volna, de ez nem akadályozott meg számos befolyásos tudósítót abban, hogy ezt az állítást terjessze. 

A magyar politikusok, akikkel az elmúlt napokban találkoztam, nem is mondhatták volna ki egyértelműbben elkötelezettségüket a közös EU-s és NATO-válasz mellett. Ez aligha meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az országot a huszadik században Oroszország szovjet szatellit államként kezelte, és akkor, ha ismerjük az itt gyakorolt ​​elnyomás történetét. Emiatt a Fidesz vezetői értetlenül állnak a megosztottság szítására irányuló vádak előtt, amelyek aláássák a párt európai szövetségesként történő megítélését. 

„Stratégiai célunk az EU egységben tartása. Közös választ kell találnunk” – mondta Orbán Balázs, Orbán Viktor miniszterelnök személyes politikai igazgatója, amikor csütörtök délután találkoztam vele Budapesten. „Magyarországnak mindig is ez volt a stratégiája, de a liberális nemzetközi média másképp ábrázolt minket."

Arra a kérdésre, hogy vannak-e olyan körülmények, amelyek között Magyarország – amelynek földgázellátása szinte teljes mértékben Oroszországtól függ – ellenezné az uniós szankciókat, Orbán azt válaszolta, hogy „jelenleg nem látunk piros vonalat”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton cáfolta azokat a pletykákat, amelyek szerint Magyarország ellenzi Oroszország kizárását a Swift bankrendszerből, mondván: „Ez nem igaz. Nem emeltünk szót semmilyen szankciójavaslat ellen, és nem blokkoltunk semmit”.

Igaz ugyanakkor az is, hogy Orbán Viktor korábban kiállt egy „magyar út” mellett, amely egyensúlyt teremt az EU- és NATO-tagság valamint a Moszkvával való pragmatikus üzleti kapcsolatok között. A Fidesz szerint a hasonló pragmatizmus hiánya nyugaton ugyanúgy közrejátszott a jelenlegi konfliktus kialakulásában is.

„Az ellenkező stratégia háborúhoz vezetett, amelyben a NATO-erőknek és a nyugati hatalmaknak immár nincs eszközük arra, hogy komoly nyomást gyakoroljanak. Szerintem a másik út zsákutca. Az energetikai együttműködés például azért fontos, mert ez a magyarság érdeke. Az Oroszországgal folytatott energetikai együttműködés hosszú távú leállítása pedig egyszerűen nem lehetséges” – mondta Orbán Balázs. Ezek szerint tehát mégis létezhet akkor néhány piros vonal.

A Fidesz régóta érvel amellett, hogy az Oroszország elleni szankciók nem működnek, és valójában kontraproduktívak az európai gazdaságnak okozott károk miatt. Ebben az összefüggésben nyilvánvaló, hogy a magyar kormány egy olyan uniós szankciócsomagba egyezett most bele, amelyben nem igazán hisz. „Senki sem akar háborúzni Oroszországgal – akkor mi az alternatíva? A szankciók” – állítja Orbán Balázs.

Távol attól is, hogy oroszbarát érzelmeket feltételeznénk, aligha lehet vitatkozni azzal, hogy Magyarország mostani hajlandósága arra, hogy aláírja azokat a szankciókat, amelyeket már régóta ellenzett, éppen a lehető legvilágosabban jelzi elkötelezettségét a közös nyugati válasz mellett. A kormány annak ellenére támogatja az EU intézkedéseit, hogy úgy gondolja, amint azok korábban nem működtek, úgy most sem fognak, valamint több kárt okoznak Európának, mint amennnyi hasznot hajtanak. „Ez továbbra is igaz, de mi így is támogatjuk őket” – jelentette ki Orbán Balázs.

Nem ez az egyetlen terület, ahol a Fidesz késznek mutatkozik arra, hogy az uniós egység érdekében félretegye korábbi kételyeit. Az ország teljes elzárkózása az iránt, hogy együttműködjön a 2015-ös szíriai menekültválság kezelésében, sokakban félelmet keltett, hogy hasonlóképp fog viselkedni egy valószínűsíthető ukrán menekülthullám befogadásánál is. Eltérő kormányzati szereplők mégis határozottan azt mondták nekem, hogy Magyarország befogad minden olyan menekültet, aki Ukrajnából Magyarországra érkezik. Orbán Balázs nem habozott ez ügyben kijelenteni: „szomszédos ország vagyunk, így meg kell tennünk kötelességünket.”

Az ukrán menekültek befogadása iránti elkötelezettség független attól a ténytől, hogy egyébiránt az ukrán hatóságokkal régóta zajlik a nyílt harc a nagyszámú ukrajnai magyar etnikai kisebbség helyzete miatt. A Fidesz szerint a Nyugat évek óta naivan viszonyul az ukrán kormánynak az országban élő kisebbségi csoportokkal – köztük a magyarokkal és az oroszokkal – való bánásmódjához, de Magyarország most ezt a történelmi sérelmét is félreteszi.

Tagadhatatlan, hogy a magyar kormány az Oroszország elleni szankciók támogatásával és a háború sújtotta Ukrajnából menekülőkkel szembeni nyitottságának kinyilvánításával szembemegy saját természetes politikai ösztöneivel. Ez azonban csak még egyértelműbbé teszi a nyugati egység iránti elkötelezettségét. Az ország és az EU közötti kulturális szakadékok változatlanok maradnak, de az orosz agresszióval szembeni fellépésben – amiről Magyarország többet tud, mint bárki – nem lehet kétséges, hogy valójában hol nyugszik az ország lojalitása.

(William Nattrass prágai brit újságíró, az Expats.cz hírszerkesztője)

Fotó: Mehmet Yilmaz / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP