Hogy milyen külügyminiszter lenne Dobrev Klára?

„Tegnap este egy Dobrev Klárával készült interjút hallgattam vasalás közben, aztán este egy Márki-Zay beszélgetés is elém került, melyben Dobrev Klára neve – ellenzéki győzelem esetén – esélyesként merült fel külügyminiszterként.

Játsszunk el egy pillanatra a gondolattal, milyen külügyminisztere lenne hazánknak Dobrev Klára.

Ehhez elsőként lássuk, milyen családba nőtt bele a politikusasszony.

A nagypapa nem más, mint Apró Antal vezető kommunista politikus, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik elárulója, az annak leverését követő véres megtorlások egyik központi irányító figurája volt - szemrebbenés nélkül fordult saját nemzete ellen.

Az ő fia, Dobrev Klára nagybátyja, ifj. Apró Antal folytatva az atyai karriert a pártállami titkosszolgálat III/II-es főcsoportjának volt meghatározó alakja.

A másik Apró gyermek, Apró Piroska Dobrev Klára édesanyja, szintén a Kádár-rendszer egyik prominens elvtársnője volt, elsősorban a külkapcsolatok terén szolgálta a szocialista egypártrendszert, szorosan együttműködve a titkosszolgálatokkal.

Apró Piroska később sem változott, az 1956-os forradalom leverésében tevékeny szerepet vállaló pufajkás Horn Gyula kabinetfőnöke lett.

Apró Piroska férje, Petar Dobrev – Dobrev Klára apja – sokak állítása szerint - a bolgár kommunista titkosszolgálat tisztje volt.

Gyurcsányné Dobrev Klára pályája elején már a III/III-as SZT-tiszti múlttal rendelkező kormányfő, Medgyessy Péter kabinetfőnöke volt, hogy mára Brüsszelben képviselje, na, nem a magyarok, hanem az Unió jelenlegi mainstreamjét jelentő, a nemzetek Európáját felszámolni igyekvő csoportok érdekeit.

E családi-szellemi hagyatékra és saját eddigi tapasztalataira bizton építkezhetne Dobrev Klára potenciális külügyminiszterként, ahogy uniós szereplése kapcsán már műveli is a nemzetközi kapcsolatok efféle, idegen érdekeknek tetsző szövögetését – az interjúban is elmondta, diplomatákat igyekszik meggyőzni arról, hogy az ő jól felfogott érdekük a magyarországi kormányváltás. Miért is?

Dobrev Klárának tehát nem volt más dolga, mint az internacionalizmus szót kihúzva a szótárából odavésni, hogy globalizmus, a Szovjetuniot kiradírozva az Európai Egyesült Államokat nevesíteni, a Varsói Szerződésnél pedig NATO-t írni, ja és a kommunista-szocialista eszmék helyett a piac törvényeire, esetleg a klímaváltozásra hivatkozni.

De a lényeg változatlan: a magyar nemzet érdeke, szuverenitása, érdekérvényesítő erejének, hatóképességének szempontja fel sem merül.

De min is csodálkozunk?

Mindig rögösebb út volt kis nemzetként önálló véleményt formálni. Dobrev Klára pedig nem ebben a szellemben szocializálódott, igaz, lett is csinos villája a Szemlőhegy utcában.

Hogy milyen külügyminiszter lenne? Nos, ha csak egy mód van rá, ne próbáljuk ki!

(Azért nem árul zsákbamacskát, mert pontosan olyan arányban képviselné nemzetünk érdekeit, mint amennyi magyar trikolór látható a képen.) ”