Senki nem várja el Tóta W-től azt, hogy bármiben is egyetértsen a keresztény politikussal. Amikor azonban női mívoltában gyalázza félrészeg kocsmai tahóságokkal Räsänent, akkor nem csak mentálisan, de morálisan is trágya közé keveri magát. Az áldozat dehumanizálása, a hatalom által fenyegetett személy verbális kiszolgáltatása az alpári tömegnek, az együttérzés természetes ösztönének az eltiprása rosszabb a sértegetésnél is.
Ahogy a Nürnberg című filmben a náci bűnösöket vizsgáló pszichiáter mondja: »Egyszer azt mondtam, hogy a gonosz lényegét keresem. Azt hiszem, közel jutottam hozzá. A beleérzés hiánya, ez az egyetlen közös jellemvonás a vádlottakban. A teljes képtelenség egy másik sors átérzésére. A gonosz szerintem az együttérzés teljes hiánya.«
Ez pedig már Tóta W. nyomora.”