Ezek a genuin hazaárulók voltak a felvállalt szellemi elődei a rendszerváltás utáni balliberálisoknak, az SZDSZ-nek.
„A rendszerváltás utáni közéleti vitákban ismételten felvetődött a nemzeti liberalizmus mibenlétének, értelmezhetőségének, eszmei koherenciájának kérdése. Akkoriban fogalmazta meg Schlett István jeles politológus, hogy lehet ugyan a nemzeti liberalizmus fából vaskarika, de fából és vasból a gyakorlatban remekül hasznosítható kereket lehet készíteni.
E bonmot rávilágít a politika világának egy nagyon fontos sajátosságára, amit az absztrakcióra hajlamos, népboldogító, az utópiákat ismételten disztópiákba fordító baloldaliak rendre elfelejtenek: a gyakorlati politika sokkal hatékonyabb, sikeresebb, ha nem ideológiák mentén, hanem cél/eszköz viszonylatban fogalmazódik meg.
Nemzeti utilitarizmusnak nevezhetjük azt a megközelítésmódot, ami nem azt keresi, hogy közösség érdekét milyen eszmerendszer mentén szolgálja, hanem azt vizsgálja, hogy az adott történelmi helyzetben miként optimizálhatók a nemzeti kollektívum létesélyei. A jelenlegi kormány politikájának mögöttesét minden jel szerint ez képezi, de ugyanez a dogmamentes nemzetépítő szándék volt az alapállása olyan jeles szellemi embereknek és államférfiaknak, mint Széchenyi István vagy Szabó Dezső.
A haza és a nemzet érdekét elsődlegesnek tekintő liberalizmus ellenpólusaként jött létre a magát polgári radikálisnak nevező, szabadkőműves-bekötöttségű, mai szóhasználattal balliberálisnak nevezhető irányzat, mely azontúl, hogy értékrendjében a nemzetérdeket más elvek megelőzték, mindvégig idegen érdekeket szolgált. Képviselői hatalomra jutva leszerelték a magyar hadsereget, midőn az országot három oldalról fenyegette támadás, lényegében megüzenték az ellenségnek, hogy nem fognak fegyvert rájuk, majd miután Horthy Miklósnak sikerült konszolidálnia a megmaradt országot, Belgrádban lobbiztak, hogy szerb katonai segítséggel jussanak hatalomra.
Ezek a genuin hazaárulók voltak a felvállalt szellemi elődei a rendszerváltás utáni balliberálisoknak, az SZDSZ-nek, s az SZDSZ utódpártjainak, konkrétan a teljes mai kormányellenes oldalnak a Jobbiktól a DK-ig, mely pártoknak látható figurái közül egyet nem tudunk említeni, akiben a nemzeti felelősségnek, a nemzeti érzésnek, a nemzetszolgálat belső igényének akárcsak a szikráját felfedezhetnénk. Nemzetellenes, nemzetsemleges, karrierista indulat, illetve motiváció keveredik bennük különböző arányban.”
Egyetlen szó sem jelent meg az elmúlt napok szakmai médiatörvény-bírálatairól az oly független és objektív Telexen – hívta fel a figyelmet a Média1, hangsúlyozva, hogy a tervezet tartalmának több részét kritizálta egy független médiajogász, habilitált egyetemi docens, továbbá a MÚOSZ elnöke is.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
Az, hogy a Telex következetesen nem akarta leírni portálunk nevét, azzal függhet össze, hogy – a többi kormánypárti portállal egyetemben – már korábban sem számolt be Magyar Péter azon szándékáról, hogy államosítaná lapunkat és meghatározná, mi jelenhet meg nálunk.
Sajtóértesülések szerint a Nemzeti Nyomozó Irodát is átalakítanák.
Magyar Péter még az ellenzékiséggel legkevésbé vádolható Magyar Hangnál is viszonylag gyorsan lekerült a címlapról.
Az ellenzék szerint az Országgyűlés munkája a közösségi médiára hangszerelt politikai színházzá vált.
A német szövetség hétfői tájékoztatása szerint a Borussia Dortmund 26 éves játékosa az Elefántcsontpart ellen szombaton 2-1-re megnyert csoportmérkőzésen vált harcképtelenné, amikor a szünetben le kellett cserélni.
Az Index értesülései szerint a köztelevízió sugározhatja majd a következő szezonban is a férfi NB1 mérkőzéseit. Ugyanakkor a korábbiaknál jóval kevesebbet fizetnek majd érte.
