A külpolitikát ma már nem szimbólumok alapján kell folytatni

„Az orosz–ukrán konfliktus kontextusában nem mehetünk el szó nélkül a magyar–ukrán kapcsolatok mellett sem, hiszen a kárpátaljai magyarok kisebbségi és nyelvhasználati jogait sértő ukrán törvények miatt Magyarország blokkolja Ukrajna euroatlanti közeledését. Ön december végén azt mondta, bízik abban, hogy 2022 jobb év lesz a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, mint a tavalyi volt. Miért ilyen bizakodó?

Most már nem bizakodó vagyok, hanem egyszerűen csak reménykedem, mert a remény hal meg utoljára. Bármilyen gesztust tettünk eddig, pozitív visszaigazolást gyakorlatilag nem kaptunk cserébe. Mondok egy példát: az ukránok kértek egy telefonbeszélgetést Orbán Viktor miniszterelnök úrral tavaly év végén. Volodimir Zelenszkij elnök minden jót elmondott neki Magyarországról, nagyon pozitívan festette le a kétoldalú kapcsolatok jövőjét, majd kis túlzással rögtön a telefonbeszélgetés után beterjesztett egy törvényjavaslatot az ukrán parlamentben, ami arról szól, hogy kettős állampolgárok nem láthatnak el közhivatalt. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti közösségekhez tartozók közül a magyarokat szinte teljes egészében ki akarja zárni a közéletben történő részvételtől. Mondok egy másik példát: az ukránok segítséget kértek tőlünk, hogy Magyarországon keresztül szállítsunk gázt Ukrajnának.

Mi erre igent mondtunk, az év első három hónapjában hétszázmillió köbméternyi gáz szállítása vált lehetővé Magyarországon keresztül Ukrajnába, ami az egyik legjelentősebb import nyugati irányból. Ehhez képest semmilyen előrelépés nem történik a magyar nemzeti közösséget illető ügyekben. Amikor kellett, lélegeztetőgépet vittünk, klórt adtunk a víztisztításhoz, ukrán gyerekeket üdültettünk a Velencei-tó partján, sebesült ukrán katonákat láttak el a kórházaink, gázt szállítottunk. Ehhez képest a kárpátaljai magyarságnak csak a jogfosztás, a provokáció és sok esetben a fizikai megfélemlítés jutott. Ez elfogadhatatlan. A kelet-európai biztonsági helyzet kontextusában is őszintén elmondtam az európai uniós és a NATO-s kollégáknak: ha az ukránok nem lépnek vissza ettől a politikától, az nagyon erőteljesen korlátozni fogja a magyar kormány lehetőségét arra nézve, hogy Ukrajnának bármiféle támogatást biztosítsunk, akár ebben a konfliktusban is.

A kisebbségi jogfosztások nyilvánvalóan elsősorban az Ukrajnában élő oroszok ellen irányulnak. Nem került szóba olyan magyar–ukrán kétoldalú megállapodás, amelynek értelmében a kárpátaljai magyar kisebbségre nem vonatkoznának a jogfosztó törvények?

Először is, engem nem nagyon érdekel, hogy az ukránok ki vagy mi miatt csinálják azt, amit csinálnak. Azt is rendre el kell mondanom a nyugati kollégáimnak, hogy a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatos fellépésünknek nincs semmilyen orosz dimenziója. Próbálkoztunk már mindennel. Felajánlottam, hogy a magyar közösséget sorolják az őshonos kisebbségek közé, ezáltal minden jogfosztás semmissé válna. Erre se voltak hajlandók. Pedig nem az utóbbi tíz évben költözött 150 ezer magyar Kárpátaljára. Ha valaki őshonos, ők aztán azok. Tehát alapvető történelmi tényadatok elismeréséig nem tudunk eljutni, ami azért nagy baj.”

Kép forrása: Facebook