Nem tudjuk, hány szexvideó vár ránk

„Tudtuk, hiszen tapasztalhattuk, hogy Orbán milyen jelentőséget tulajdonít a médiának, a kommunikációnak. Már ellenzékben megindította »beszerzéseit«, már akkor – a kormányzó baloldal legnagyobb dicsőségére – lényegében maga alá gyűrte a közszolgálatinak hitt rádiót, majd az állami televíziót is. Azóta csak erősödött a térfoglalás: tizenkét éve csak elvétve jut be a tévébe az ellenzék, és ha bejut, csak negatív kontextusban. A Kossuth Rádióban ugyanez a helyzet, miközben a miniszterelnök péntekenként sajátjaként használja a mikrofont, gátlástalanul támadja az ellenzéket, anélkül, hogy egyetlen valódi kérdést kapna a rádió munkatársától, aki lényegében Orbán alkalmazottja. Központi sajtóirányítás zajlik; a kormány által elérhető és megzabolázható orgánumok alázatosan kiszolgálják a hatalmat. És ez így megy akkor is, amikor a legnagyobb botrányokba botlik bele a rezsim.

Ha már úgy indítottam, hogy abszurd politikai légkör veszi körbe az életünket, vajon hová soroljam azt – kevésbé eufemisztikusan –, hogy a jobboldali médiában egyszerűen nem létezik a Völner-Schadl-ügy, Azt még ugyan kénytelenek voltak közreadni, hogy Völner Pál lemondott kormányzati funkciójáról, és azt sem hallgathatták el, hogy a bírósági végrehajtó kar elnökét előzetes letartóztatásba helyezték korrupciós cselekményei miatt, de az azóta sorra kibukó tényeket egyszerűen elhallgatják. Ma a jobboldali lapokban, a megyei újságokban, a Kesma-birodalomban, egyszerűen nem létezik ez a botrány, nincs szó elcsalt vizsgákról, megvesztegetett, vagy megfenyegetett bírókról – egyáltalán semmiről. A heti kormányinfó is inkább elmarad, mintsem a kellemetlen témák szóba kerüljenek. A pénteki Orbán-félórában sem hallhatunk egy kérdést sem; mégis mit gondol a kormányfő arról, hogy kormányában ilyen esetek előfordulhatnak, ezzel szemben bőven hallhatjuk arról, hogy ő – és a csapata – milyen eredményesen küzd a vírus, Brüsszel, a migránsok, de főként az ellenzék ellen. Az ország legtöbb helységében az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy mi is történik körülöttük; általában csak azok a hírek jutnak el hozzájuk, amiket a hatalom átenged feléjük.”

Nyitókép: YouTube