Az összefogott ellenzék két és fél hónappal a választások előtt volt képtelen erőt mutatni, mozgósítani aktivistáit és szavazóit. Nincs olyan narratíva, ami ezt nem teszi kudarccá.
Persze lehet hivatkozni az aláíró íveket jóváhagyó NVB időhúzására, elkaszált kérdésekre, a télre, az év végi ünnepi időszakra, meg általában arra, hogy a NER 12-ik évében milyen kevesen akarnak/mernek ellenzéki aktivisták lenni. Csak, hát ezt mind egészen pontosan lehetett tudni akkor is, amikor az ellenzék egyik fő kampányakciójaként elindították az aláírásgyűjtést, vagy amikor Karácsony Gergely negyedmillió szignót ígért három héten belül.
Ahogyan az is sejthető volt, hogy az emberek legalább fele még csak nem is hallott a Fudan egyetemről, vagy, ha igen, nem érti az egész sztorit. A másik felük jelentős részét meg teljesen hidegen hagyja egy főként budapestieket és fővárosaikat megmozgató ügy. És ahhoz sem kellett szociológus phd, hogy egy olyan országban, ahol ugyan milliók dolgoznak megalázó bérért, borzalmas munkakörülmények között, de az elmúlt évtizedek egyik legalacsonyabb munkanélkülisége van, az álláskeresési járadék meghosszabbítása sem fogja mágnesként vonzani az aláírókat. A közvetlen demokrácia egy alapvető fizikai törvénye, hogy olyan ügyekben mozgatja meg az embereket, amelyeket értenek, amelyek érdeklik, vagy érintik őket.
Természetesen a kormánypárti népszavazás sem ilyen, nem véletlenül teszik egy napra a választásokkal különben valószínűleg ordas bukta lenne belőle. Csak, hát ők megtehetik ezt, az ellenzék meg nem. Ami rohadtul nem igazságos – de ez nem a NER sara, így van már 1989. óta. Ugyanígy, nem állampolgári kezdeményezésre, hanem a hatalom akaratából és az általuk kijelölt időpontban szavaztunk a NATO-, és az EU-csatlakozásról is.”
Fotó: Karácsony Gergely, Facebook