Az Atlanti-óceán mindkét partján azt halljuk, hogy Európa megszűnt létezni, hiszen nincs beleszólása saját sorsának az alakulásába.
„Egyre inkább nő az igény az erős Európára – állítja a francia európai parlamenti képviselő.
A nyugatiak tévednek. Diplomatákkal és újságírókkal az élen, a legtöbbjük szerint Emmanuel Macronnak nincs igaza abban, hogy az Európai Unió valódi szereplőként tudna fellépni a nemzetközi porondon. Inkább Vlagyimir Putyinnal értenek egyet, aki olyannyira nem bízik az Unióban, hogy nem vele, hanem az Egyesült Államokkal kezdett kötélhúzásba Ukrajnáért.
Az Atlanti-óceán mindkét partján azt halljuk, hogy Európa megszűnt létezni, hiszen nincs beleszólása a saját sorsának az alakulásába. Sajnálom, de mindkét állítás ugyanolyan hamis. Éppen az ellenkezője az igaz:
Európa soha nem volt olyan kevéssé megosztott, mint ma.
Megosztott volt a hidegháború alatt, de mostanra a »másik Európa«: Közép- és Kelet-Európa ugyanannak az Uniónak és ugyanannak a katonai szövetségnek a része, mint amit korábban Nyugat-Európának hívtak. Megosztott volt akkor is, amikor Franciaország meg akarta mutatni országnak-világnak, hogy senkitől nem függ a külpolitikája. Abban az időben Franciaországra és mindenki másra oszlott föl a szabad világ, de miután a kommunizmus elbukott, Németország és Franciaország összefogott George Bush iraki kalandja ellen, hangot adva annak, amit az európai közvélemény elsöprő többsége is gondolt az ügyről.
2003 óta tisztán hallatszik egy európai vélemény a világpolitikáról, függetlenül attól, hogy milyen kormányok vannak éppen hatalmon. A Krím-félsziget elcsatolása, a Brexit, Donald Trump és a koronavírus-járvány hatására pedig az európai országok látványosan összezárták a soraikat.
Tegnap még Franciaország szinte egymagában érvelt a közös európai katonai védelem, a közös iparpolitika és a közös hitelekből finanszírozott közös beruházások mellett, mára ledőltek ezek a tabuk. Már Lengyelország és a balti államok sem támaszkodnak kizárólag az Egyesült Államokra, ha a biztonságpolitikájukról van szó. Németország és Hollandia, a költségvetési ortodoxia két legmakacsabb őre is nyitott rá, hogy lazítsanak az EU-s stabilitási paktum szabályain. A Berlinben hatalmon lévő új koalíció szövetségi nagyhatalommá alakítaná az Európai Uniót. Sok minden, ami évek óta alakulóban van, nem vitatéma többé.”
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand
A legalább részben külföldről finanszírozott szervezetekről készül törvényt hozni a grúz parlament, ami ellen nagy erőkkel tüntet az ellenzék, ugyanakkor a kormány támogatói is utcára vonultak. A nyugati hatalmak csóválják a fejüket.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
A 2004-es bővítés az Európai Unió utolsó sikeres vállalkozása.
Amichai Chikli a Likud politikusa, Izrael diaszpóraügyi minisztere lapunknak a woke-ról és az iszlamistákról, Sorosról, Orbánról és „Londonisztánról” is beszélt.
Olcsó, alacsony a működési költsége, kicsi és elektromos.
Pedig nem volt könnyű dolga.
„Azért kell győznünk, mert a biztonságunk, az életünk, a jövőnk múlik a választáson” – hangsúlyozta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója Tiszaföldváron.
A legalább részben külföldről finanszírozott szervezetekről készül törvényt hozni a grúz parlament, ami ellen nagy erőkkel tüntet az ellenzék, ugyanakkor a kormány támogatói is utcára vonultak. A nyugati hatalmak csóválják a fejüket.
