Álprobléma! Álprobléma a migráció és a genderérzékenyítés is.
„Álprobléma! Álprobléma a migráció és a genderérzékenyítés is, Magyarországra senki nem akar ilyet erőltetni, szól az ellenzéki mantra. Ezzel szemben nemcsak a haladó média érzékenyít folyamatosan, de sorozatban születnek az olyan nemzetközi egyezmények, EU-s dokumentumok, amelyek megnyitnák az utat a migrációnak és előmozdítanák az LMBTQ-propaganda megjelenését az iskolákban.
A legújabb ügy az EU előtt az úgynevezett Poszt-cotonoui megállapodás kérdése. Létezik egy politikai, kereskedelmi és fejlesztési együttműködési megállapodás (Cotonoui megállapodás) az EU és 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni ország között, amelyet most kell megújítani. Az új Poszt-cotonoui megállapodás tervezete ismét egy példa arra, ahogy a »haladók« politikai céljait (például: migráció, gender, LMBTQ-jogok) nemzetközi megállapodásokon keresztül akarják rákényszeríteni az államokra. Nem mellesleg újabb példája annak is, hogyan próbálkozik az Európai Bizottság újabb hatásköröket magához vonni a tagállamok kárára.
Nemrégiben jelent meg egy kanadai születésű jogász, Gregor Puppinck hiánypótló kötete, az Embertelen jogok címmel az Alapjogokért Központ és a Mathias Corvinus Kollégium közös kiadásában. Puppinck több évtizedes tapasztalattal rendelkezik nemzetközi szervezetek, illetve bíróságok előtt vitt emberi jogi eljárásokban, így első kézből látta, hogyan használják fel liberális, neomarxista, nyitott társadalmi, egyszóval »haladó« politikai erők az emberi jogokat ahhoz, hogy társadalmakat alakítsanak át saját ideológiájuk és érdekeik mentén. A II. világháború borzalmaira adott válaszként nemzetközi egyezmény és intézményrendszerek jöttek létre annak érdekében, hogy megvédjék az ember veleszületett alapvető jogait az államok túlkapásaival szemben.
A cél nemes és jó. Megjegyzendő, hogy mindez jellemzően a nyugati, keresztény gyökerű civilizációban tudja a legteljesebben ellátni a feladatát, nem véletlenül. Történt azonban, hogy a társadalmak átformálására zsigeri kényszert érző »haladó« kulturális, pénzügyi és politikai elit lehetőséget látott ebben is. Szervezeteik, embereik szépen lassan rátelepedtek az e köré kiépített nemzetközi intézményrendszerre – ENSZ, Európa Tanács, strasbourgi bíróság, EU-s intézmények –, és ezeket felhasználva elkezdték kisajátítani és eszközzé alacsonyítani az emberi jogokat a társadalmak átalakításához. Mindezt akár tagállamok, az emberek akarata ellenére is, akik már csak akkor találkoznak az »emberijogizmus« újabb termékeivel – transzjogok, eutanázia, migrációhoz való jog, gender stb. –, amikor az már alig visszafordítható.
A 2022-es választások egyik tétje az is, hogy milyen lesz a magyar külpolitikai testtartás: a nemzetközi hálózatok és mainstream elit érdekeit kiszolgáló, a fősodorba belesimuló, tehát teljesen jelentéktelen és érdektelen, mint 2010 előtt, vagy a magyar érdekek – sőt sokszor a valós európai érdekek – védelmében, ha kell, konfliktust is felvállaló, s éppen ezért a partnerek által is nagyobb súlyúnak tartott, határozott külpolitika, mint jelenleg.”
Fotó: Johan ORDONEZ / AFP
A budapesti csúcs az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, a globális korrupcióellenes szervezet elnöke és az ENSZ szakosított szervének képviselőinek részvételével zajlik a Néprajzi Múzeumban.
Fából vaskarika: az EU vezetése úgy akar tárgyalni, hogy közben nem ismeri el Afganisztán de facto vezetőit.
Az Európa-barátként jellemzett Magyar Péter nyilatkozatai nyomán felmerült annak lehetősége, hogy Magyarország visszatér a Dalfesztiválra.
Heves politikai vita robbant ki Németországban a jóléti rendszer túlterhelése miatt.
Európában hárommillióan, Magyarországon 251 ezren élhettek volna tovább.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
A pálinkamérések és utcalányok szomszédságából tört ki tehetségével és szorgalmával a felfoghatatlan kézügyességű Gács Rezső, aki a magyarság egyik nagy kincse.
Az eseményt úgy tartja elképzelhetőnek, hogy ne épüljön több stadion, viszont a játékok kapcsán megvalósulhatnának azok a – főleg közlekedést érintő – városfejlesztések, amelyekre Budapestnek amúgy is szüksége van.
