Mindig voltak és mindig lesznek, akik el akarják törölni, pótlékkal akarják helyettesíteni karácsony szent ünnepét – de kétezer esztendő múltán is itt vagyunk és később is itt leszünk, ünnepelni fogjuk.
„Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.”
(Ady Endre: Karácsonyi rege. Részlet)
Hitünk szerint mintegy kétezer esztendővel ezelőtt, Betlehemben megszületett a Megváltó. Földi értelemben nem volt nagy csinnadratta, az Ige megtestesülése a nemes egyszerűség jegyeit öltötte, sőt, magára vette minden szegénységünket és osztozott – már akkor – a kitaszítottak sorsában. Aznap este a világ menete megfordult, és attól kezdődően teljesen új irányt vett. A kereszténység később megszentelte a korábbi pogány fényünnepet és annak időpontjára helyezte Jézus születésének ünneplését. Ez karácsony tartalmi oldala.
A formai pedig kevéssé fontos, éppen csak annyira, amennyire a belsőt képes szolgálni a külcsíny. Őrizzük hagyományainkat, hitünket, szokásainkat, mert formálnak és megőriznek bennünket.
Az elmúlt kétezer év során megannyi vihar tombolt, amelyek fel akarták forgatni a rendet és amelyek el akarták törölni a karácsonyt. Ki akarták tépni az emlékezetből, a szívekből, hogy ideologikus pótlékkal helyettesítve emberellenes rendszerek szolgálatába állítsák a vallás helyére erőszakolt eszméket. S bár sokakat rántottak magukkal a szakadékba, e forradalmak végezetül mind elbuktak, mert Isten ellen lázadni lehet ugyan, de nem érdemes.
Legutóbb a kommunisták akarták eltörölni karácsonyt – ma mégis ünnepeljük. S hol vannak már azok, akik fenyőünneppé degradálták ezeket a napokat?!
Ma szellemi örököseik kísérlik meg eltörlését, olykor nyíltan, máskor burkoltan – s hol lesznek már, amikor még mindig ünnepelni fogjuk Jézus születésének ünnepét!?
A jövőnk abban áll, hogy átadjuk gyermekeinknek a hagyományainkkal együtt a hitünket is. Hogy megtanítjuk nekik, mit, miért és miként ünneplünk, miért fontos, hogy együtt van a család, hogy mit és miért éneklünk, imádkozunk a fa körül, s hogy nem az ajándék, hanem a szakrális tartalom a lényeg.
Mert távlatosan szemlélve civilizációnk eseményeit, mégiscsak azt látjuk, hogy fontos erőfeszítéseinkkel együtt valójában mégsem mi őrizzük meg a karácsonyt, hanem a karácsony őriz meg minket.
Hűségben a jövőnk – és a betlehemi istálló jászlában. Lépjünk most oda a hív pásztorokkal együtt!
Áldott szent karácsonyt kívánok!
Ébredj velünk, október 27-től indul a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Minden hétfőn és csütörtökön 8:00-tól érkezik Gyürky Enikő és Szabó András Csuti, hogy megvitassák veled közösen a legfrissebb közéleti témákat.
„Szégyellje magát fidesz bérenc!” – írta több kommentelő is az elemzőnek.
A Tisza Párt október 23-i rendezvényének résztvevőit a budapesti békecsúcsról és az újságírók elleni erőszakról kérdeztük. Riportunk.
A Mandiner megkísérelte megkérdezni az ukrán elnököt a magyar kisebbség ügyéről.
Az október 23-án induló Mesterterv című műsorunkban elmondjuk, hogy politikai szempontból ki is nyerte a napot.
Minden eddiginél frissebb és részletgazdagabb adatokkal teli gimnáziumi rangsorral jelentkezik az MCC az Oktatási Hivatallal együttműködve. Mitől jó egy iskola? Hol van egy gimnázium lelke? S miért hősök a pedagógusok? Többek között erre igyekeztek választ adni a MCC-OH Országos Gimnáziumi Rangsora kiadvány sajtótájékoztatóján.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
