Gyurcsány Ferenc vezetésével 17 éve rontott a külhoni magyarokra a baloldal

„Immár tizenhetedik éve annak, hogy az advent várakozással és elcsendesedéssel teli időszakát megtöri egy rossz emlékű évforduló. Léteznek vélemények, amelyek szerint, ami akkor történt, felért egy »lelki« Trianonnal. Természetesen a 2004. december 5-én megtartott, a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról szóló, és eredményét tekintve érvénytelen népszavazásról van szó. Annak ellenére, hogy a leadott szavazatok között többségben voltak az igenek, azok szavazati joggal rendelkezőkhöz mért aránya nem volt elegendő az érvényességi küszöb átlépéséhez.

Hatalmas csalódás volt ez akkor azok számára, akik az »igazi« Trianon ellenére, éljenek a határ egyik vagy másik oldalán, sosem szűntek meg egységes magyar nemzetben gondolkodni, és úgy érezték, hogy eljött az ideje a nemzet közjogi értelemben vett újraegyesítésének.

Az első Orbán-kormány idején hatalmas előrelépés volt a státustörvény elfogadása és a szülőföldön maradást támogató oktatási-nevelési támogatás bevezetése.

Az is igaz, hogy a 2002-es kampányban a balliberális ellenzék, a konszenzust felrúgva és kihasználva a politikai lehetőséget, már 23 millió román rémképével kampányolt. 2004. év végén a kijózanító pofon újból baloldalról érkezett, azok politikai örököseitől, akik a kommunizmus építésének évei alatt – több mint negyven éven keresztül – tudomást sem vettek a külhonban élő több millió magyarról.

A szocialista táboron belül pedig, amikor csak alkalmuk volt rá, arról biztosították a szomszédos utódállamokat, hogy az ott élő magyarok ügye kizárólag az ő belügyük. Ők voltak azok, akik a rendszerváltozást követően a »merjünk kicsik lenni!« elvét vallották, és külpolitikájukban arra törekedtek, hogy azzal senkinek az érzékenységét ne sértsék. Ez alól kivételt csak a magyarok képeztek.”

Nyitókép: Budapest, 2004. december 5.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök feleségével, Dobrev Klárával és gyermekeivel, Tamással és Annával az 59-es szavazókörben az Áldás utcai Általános Iskolában adja le szavazatát, amikor országos ügydöntő népszavazást rendeztek a kettős állampolgárságról és a kórházak privatizációjáról.
MTI Fotó: Soós Lajos