Schmidt Mária: 1956 újra megerősítette, hogy a magyar emberek nem tudnak szabadság nélkül élni
A Terror Háza Múzeum főigazgatója a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének budapesti megemlékezésén mondott beszédet.
Sokunk vágyát fogalmazza meg Schmidt Mária.
„Nyílt levelet intézett a napokban Sólyom László egykori államfőhöz, az Alkotmánybíróság exelnökéhez Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A levél lényege: mondjon véleményt a neves alkotmányjogász az ellenzék által tervezett alkotmányos puccsról. (Arról az elmebeteg ötletről, miszerint Láriferi turmixhordája hatalomra kerülve egyszerű többséggel megsemmisítené a kétharmaddal alkotott alaptörvényt.)
»Önnek döntő szerepe volt abban, hogy Magyarországon nem valósulhatott meg a történelmi igazságtétel, nem vonhattuk felelősségre a minősített hazaárulókat – írja Schmidt Mária. – […] Magasabb rendűnek tekintette a totális kommunista diktatúra kiépülését megkoronázó 1949-es alkotmányt, ami valójában a szovjet alkotmány fordítása volt.« (Ismeretes, az 1991-ben elfogadott Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényt Sólyom Alkotmánybírósága megsemmisítette. Stornó.)
Sokunk vágyát fogalmazza meg Schmidt Mária: »Remélem, hogy Ön, Sólyom László, aki oly’ aggályosan őrködött a pártállamból a demokráciába történő átmenet gördülékenysége felett, az […] alaptörvény mellett ugyanolyan szakmai és erkölcsi határozottsággal áll ki, mint amikor a történelmi igazságtételt lehetetlenítette el.«
Persze akad, akit inkább az izgat, miért érdekli Sólyom László véleménye a történész asszonyt. Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője például így összegzi a nyílt levelet: »Schmidt Mária egyszerű gondolkodású ember.«
»Egyszerű gondolkodású ember«, írja az a »bonyolult« Kovács Zoltán, aki oly távol van a valóságtól, mint az Élet és Irodalom az élettől és az irodalomtól.”
Nyitókép: Schmidt Mária Facebook-oldala