Egyszerű, jó helyre kell húzni az ikszet

Mielőtt fegyvert kellene ragadnunk, mártíriumot vállalni, emigrálni vagy az égiekhez imádkozni, még ott van az esély, egy aprócska mozdulat.

Lassan tíz éve az egyetlen mondás, hogy aki nem tartozik a köreikhez, az ne is legyen.
„Megszólalt a munkásmozgalom régi harcosa is a földszint kettőből. Mit megszólalt??! Botját rázva, kitüntetéseit csörgetve kiabál, hogy a komolytalan alakoknak nem való a politika. A Kutya Párt ne induljon a választáson. Alakuljon inkább civil szervezetté. Vagy egyházzá.
Nota bene: a veterán mozgalmár rossz kifejezéseket használ. A legtipikusabb civil szervezet ugyanis a politikai párt. Történetesen ez még a jogban is megjelenik, a pártokra vonatkozó szabályozás mögöttes joganyaga az ún. civil törvény. És amikor Magyarországon elindult a pártosodás, azt a 89-es egyesülési törvény tette lehetővé, mely jogszabály több mint két évtizedig volt a pártok létezésének jogi alapja. A politikai párt teszi lehetővé egy többpárti demokráciában, hogy civilek irányítsák a szakértőket (bürokrácia, erőszakszervezetek), mert az életünk nem egy »szakma« (a közéletünk sem), hanem (részben) szabad döntések, különböző egyéni és csoportos prioritások sorba rendezése.
Ez a kisebbik baj azonban. A nagyobbik az, hogy kurva unalmas. Lassan tíz éve az egyetlen mondás, hogy aki nem tartozik a köreikhez, az ne is legyen. Legföljebb bélyeggyűjtő-szakkör, lánykórus vagy városszépítő egyesület formájában. (Erre gondolhatott a kipróbált agitátor itt az illegalitásban). No, de nem csak unalmas, nem is működik. Hatszor szenvedtek eddig vereséget ezzel. Még ha a hatodikra azt is hazudják, hogy győztek. A 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz kétmillió-húszezer szavazatot szerzett, az ellenzék (a Mi Hazánk 82 ezer voksával együtt) egymillió-hétszázezret, az utóbbi nagyjából azokat a pozíciókat szerezte meg (vissza), amelyeket a 2006-os önkormányzati veresége után az MSZP-SZDSZ meg tudott tartani, és végül 2010-ben vesztették el.”
Fotó: Tóta W Árpád, Facebook