
Lassan tíz éve az egyetlen mondás, hogy aki nem tartozik a köreikhez, az ne is legyen.
„Megszólalt a munkásmozgalom régi harcosa is a földszint kettőből. Mit megszólalt??! Botját rázva, kitüntetéseit csörgetve kiabál, hogy a komolytalan alakoknak nem való a politika. A Kutya Párt ne induljon a választáson. Alakuljon inkább civil szervezetté. Vagy egyházzá.
Nota bene: a veterán mozgalmár rossz kifejezéseket használ. A legtipikusabb civil szervezet ugyanis a politikai párt. Történetesen ez még a jogban is megjelenik, a pártokra vonatkozó szabályozás mögöttes joganyaga az ún. civil törvény. És amikor Magyarországon elindult a pártosodás, azt a 89-es egyesülési törvény tette lehetővé, mely jogszabály több mint két évtizedig volt a pártok létezésének jogi alapja. A politikai párt teszi lehetővé egy többpárti demokráciában, hogy civilek irányítsák a szakértőket (bürokrácia, erőszakszervezetek), mert az életünk nem egy »szakma« (a közéletünk sem), hanem (részben) szabad döntések, különböző egyéni és csoportos prioritások sorba rendezése.
Ez a kisebbik baj azonban. A nagyobbik az, hogy kurva unalmas. Lassan tíz éve az egyetlen mondás, hogy aki nem tartozik a köreikhez, az ne is legyen. Legföljebb bélyeggyűjtő-szakkör, lánykórus vagy városszépítő egyesület formájában. (Erre gondolhatott a kipróbált agitátor itt az illegalitásban). No, de nem csak unalmas, nem is működik. Hatszor szenvedtek eddig vereséget ezzel. Még ha a hatodikra azt is hazudják, hogy győztek. A 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz kétmillió-húszezer szavazatot szerzett, az ellenzék (a Mi Hazánk 82 ezer voksával együtt) egymillió-hétszázezret, az utóbbi nagyjából azokat a pozíciókat szerezte meg (vissza), amelyeket a 2006-os önkormányzati veresége után az MSZP-SZDSZ meg tudott tartani, és végül 2010-ben vesztették el.”
Fotó: Tóta W Árpád, Facebook