Debrecenben tüntet anyák napján Magyar Péter – övcsatos plakátokkal várták a helyiek
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
Természetesen senki nem örül annak, ha egy korábban kedvező mutató romlani kezd.
„Az elmúlt hetekben számos írás jelent meg az inflációról, valamint a folyó fizetési mérlegről. Természetesen senki nem örül annak, ha egy korábban kedvező mutató romlani kezd. Ám ha nem nézünk a számok mögé, könnyen téves következtetésekre juthatunk, esetleg akkor és ott kezdjük kongatni a harangot, amikor és ahol arra nincs szükség. Átgondolt, érvelő észrevételekre viszont érdemes reagálni. Az alábbiakban azt kívánom összefoglalni, hogy az infláció és a folyó fizetési mérleg változása mögött milyen főbb folyamatok játszanak szerepet.
A legfrissebb, októberi 6,5 százalékos inflációs adathoz hasonló magas értéket legutoljára 2012 szeptemberében mértek. Okkal merülhet fel a kérdés, hogy mely tényezők okozzák ezt a kellemetlenül magas ütemű pénzromlást. Ebben nyilvánvalóan szerepe van a kiugró áremelkedést mutató energiahordozóknak, a szállítmányozások megdrágulásának, a járvány után újrainduló gazdaságban, főként a szolgáltatások terén végbement átárazódásoknak. Továbbá fontos megemlíteni azt is, hogy bár az újságok címlapjain helyet szorító magasságokba csak idén ősszel emelkedett az infláció, értéke 2018 nyara óta jellemzően a jegybanki célsáv felső tartományában tartózkodott.
A koronavírus-járvány elleni védekezés, valamint a kedvezőtlen gazdasági hatások tompítására hozott intézkedések nyomán – hasonlóan a többi uniós tagállaméhoz – a költségvetés hiánya átmenetileg megnőtt. A meghozott, jelentős fiskális teherrel járó intézkedéseknek is köszönhetően dinamikusan újraindulhatott a magyar gazdaság, ennek eredményeképp 2021 nyarára összesített teljesítménye meghaladta a járvány előtti időszakét. Sikerként könyvelhető el az is, hogy a munkahelyek védelmére, illetve beruházások révén újak létrehozására adott támogatások is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország a járvány nehézségei ellenére a harmadik legnagyobb bővülést érte el a foglalkoztatottságban.
Összességében tény, hogy az utóbbi hónapokban az infláció és a folyó fizetési mérleg romlása tapasztalható. Ugyanakkor ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők – mint az energia-, nyersanyag- és szállítmányozási árak emelkedése, alkatrészellátási problémák, a járvány miatt visszaeső nemzetközi turizmus – hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre. Mindazonáltal az elkövetkező időszakban fontos az egyensúlyi mutatók kormányzati lépésekkel történő javítása, amelyek révén a magyar gazdaság megerősített pénzügyi fundamentumokon építkezve folytathatja dinamikus növekedési pályáját.”
Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP